A fővárosi népesség összetételének és lakáshelyzetének főbb jellemzői az 1984. évi mikrocenzus alapján (1985)

A háztartások és a családok összetétele

1984-ben Budapesten 100 családra 95 gyermek jutott, az 1980. évinél 5-tel több, de 10-zel kevesebb, mint országosan. A nők termékenysége a fővárosban mindig alacsonyabb volt és jelenleg is alacsonyabb, mint vidéken. Erre utal, hogy mig a fővárosban 1984-ben száz házas nőre összesen 152 /ezen belül a szülőképes koruakra 150/, addig országosan 187, illetve 175 gyermek jutott. A különbség részben a budapesti gyermektelen nők magasabb arányával, részben a többgyermekesek kisebb hányadával függ össze. A születések számának csökkenésével, illetve a házasodási hajlamnak a vidékinél fokozottabb visszaesésével összefüggésben a családban élő gyermekek korösszetétele a korábbiaktól eltérően alakult. A 100 családra jutó 15 éves és idősebb gyermekek szánva - az 1970 és 1980 közötti csökkenéssel szemben - 28-ról 32-re emelkedett, a 0-14 éveseké viszont az 1970-1979. évi nagyarányú növekedést követően alig változott /62-ről 63-ra nőtt/. A családok összetételének alakulása Megnevezés Százalékos megoszlás Megnevezés 1970 1980 1984 A család tipusa szerint Házaspárból álló 88,1 85,1 82,2 Egy szülő gyermekből család 11,9 14,9 1.7,8 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 A gyermekek száma szerint Gyermek nélkül élő család 38,6 38,8 37,8 1 15 évesnél 27,2 23,9 22,9 2 fiatalabb 8,3 15,2 15,7 3 gyermekkel 0.9 2,1 2,2 élő család 4 és több 0,3 0,4 0,5 Együtt 36,7 41,5 41,2 15 éves és idősebb gyermekkel élő család 24,6 19,8 21,0 Gyermekes család összesen 61,4 61,2 62,2 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 - 20 -