Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

III. AZ AKTIV KERESŐK ÉS A NAPPALI TAGOZATON TANULÓK UTAZÁSI SZOKÁSAI - A nappali tagozaton tanulók utazásának módja és időtartama

lemző közlekedési eszköz, abból is elsősorban a helyi autóbusz, amit a jármüvei közlekedő diákok 6 3 %-a vett igénybe. A részben helyi forgalmat is lebonyolitó távolsági autóbusszal pedig 8 %-uk utazott. E mellett vidéki városban élő 7 ezer diák iskolai autóbusszal jutott el tanintézetébe, 30 ezren pedig kerékpárral közelitették meg iskolájukat /az előbbiek 3, az utóbbiak 14 %-os arányt képviseltek/. A jármüvei közlekedő, községekben élő tanulók jelentős része /eltekintve a kerékpárral közlekedőktől/ ingázó volt, amire a járműfajták igénybevétele is utal, helyenként olyan közlekedési eszközöké is, amelyek a községekben nem jellemzők, illetve nem is fordulnak elő. A jármüvei közlekedő községekben élő tanulók 45 %-a vett igénybe távolsági autóbuszt, 23 %-a kerékpárral járt iskolába. A magas ingázási arány a vonattal, a helyi autóbusszal utazók hányadában is megmutatkozott /ll, illetve 13 %/ és éppen emiatt emlitést érdemel az olyan kimondottan nagyvárosi közlekedési eszközök igénybevétele is mint a villamos és trolibusz /4 %/, illetve a metró vagy a HÉV /2-2 %/. Az iskolai autóbusz nagyrészt a községekben lakó diákok utaztatásában játszott jelentős szerepet, 23 ezer községben élő diák /9 %/ jutott el naponta ily módon az iskolába. A járműfajták igénybevételének mértéke a jármüvei közlekedő nappali tagozaton tanulók körében, főbb településtípusok szerint 1934 /Százalék/ Járműfajta Összesen Budapest Vidéki városok Községek Lakóhelyén tanuló Ingázó Villamos /trolibusz/ 12,9 37,4 7,6 4,2 15,7 6,7 Metró 6,8 24 ,8 0,7 2,1 8,3 3,5 Helyi autóbusz 42,3 63,6 63,2 13,4 53,3 17,5 Iskolai autóbusz 5,2 0,9 3,3 9,1 3,5 9,1 Távolsági autóbusz 21,8 0,4 3,0 44,8 4,7 60,4 Vonat 5,9 0,2 3,4 11,0 0,6 17,9 HÉV /gyorsvasút/ 2,6 6,0 0,7 2,4 1,9 4,1 Autó 3,5 3,8 4,3 2,2 4,0 2,2 Motorkerékpár 0,8 0,1 1,2 0,9 0,8 0,3 Kerékpár 14,8 0,1 14 ,4 23,1 20,4 2,1 1984-ben az 1 millió 888 ezer nappali tagozaton tanuló diák döntő többsége /70 %-a/ legfeljebb félórát, 18 %-a fél- és egy óra közötti időt forditott naponta arra, hogy elérjen az iskolába és onnan hazatérjen, további 12 %-a pedig egy óránál hoszszabb ideig utazott. Ez utóbbi - az utazás időtartama szempontjából kedvezőtlen helyzetű - csoportba tartozó 235 ezer iskolai tanuló közül 122 ezer volt azoknak a száma, akiknek leginkább megterhelő volt az utazás, mivel naponta másfél óránál többet vett el a szabadidejükből. Az egy óránál hosszabb ideig utazó diákok száma 26 ezerrel, abból a másfél óránál tovább utazóké 16 ezerrel volt több a téli időszakban, mint az attól eltérő évszakokban, összességében a nappali tagozaton tanulók kissé több mint egyötöde /21 %-a/ utazott a téli hónapokban hosszabb ideig, mint az év többi részében. Az utazási időtartam szempontjából a vidéki városokban élő diákok voltak a legkedvezőbb helyzetben, miután az iskolába járással kapcsolatos utazási idő csak 7 %-uknál haladta meg az egy órát, s ebből mindössze 3 % volt a másfél óránál hosszabb ideig közlekedők aránya. Ezzel szemben a fővárosban lakó diákok egyötöde, a községekben élőknek pedig 15 %-a egy óránál több időt forditott naponta az iskolába járással kapcsolatos közlekedésre, amiből egyaránt 9 %-ot képviseltek a másfél óránál hosszabb ideig közlekedők. 46