Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

Egészségkárosító szokások Az egészségi állapotra jelentós hatást gyakorol a különböző egészségre ártalmas élvezeti cikkek fogyasztása, melyek közül a dohányzás és az alkoholfogyasztás az utóbbi időben hazánkban oly mértékben elterjedt, hogy e téren világviszonylatban is "előkelő" helyen állunk. Tekintettel arra, hogy a mikrocenzus programja a jelzett élvezeti cikkek fogyasztásának megfigyelésére is kiterjedt, módunkban áll bemutatni azt is, hogy az ingázó életformát folytatóknak az emiitett káros szenvedélyekhez való viszonya mennyiben tér el azokétól, akik nem kényszerülnek erre a sok szempontból hátrányos életvitelre. 1984-ben a 14 éves és idősebb népességnek egyharmada dohányzott és közel fele /47 %-a/ fogyasztott - alkalomszerűen vagy rendszeresen - alkoholt, akik közül a mindkét élvezeti cikkel élők aránya 23 % volt. Az alkoholfogyasztók táborán belül természetesen más elbirálás alá esnek a csak alkalomszerűen /ünnepnapokon, rendezvényeken/ poharazók mint azok, akik naponta rendszeresen fogyasztanak szeszes italt. Az aktiv keresők között - főleg korösszetételükből következően - mind a dohányzók, mind az alkoholt fogyasztók aránya magasabb /43, illetve 59 %/ volt, mint a népesség körében, s ugyanez a két élvezeti cikkel egyaránt élőkre /32 %/ is jellemző volt. Mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás terén nemenként jelentős különbségek tapasztalhatók: az aktiv kereső férfiaknak 54 %-a, az aktiv kereső nőknek 30 %-a dohányzott, ugyanakkor az előbbieknek 76 %-a fogyasztott alkoholt /ebből 19 % rendszeresen/, az utóbbiaknak 37 %-a /de ebből rendszeresen csupán alig több mint 1 %/. Ez utóbbi adatokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ai alkoholfogyasztás negativ társadalmi megitélése miatt valószinü, hogy a bevalláson alapuló adatok nem tükrözik teljes mértékben a valós helyzetet. Különösen megkérdőjelezhető az alkoholt rendszeresen fogyasztó nők alacsony aránya, ami feltehetően abból adódik, hogy a nők körében többen vannak olyanok, akik igyekeznek palástolni szenvedélyüket, igy magukat inkább az alkalomszerűen fogyasztók csoportjába - vagy még oda sem - sorolták. Általánosságban elmondható, hogy az ingázók valamivel nagyobb mértékben éltek az emiitett két élvezeti cikkel vagy azok valamelyikével, mint a lakóhelyükön dolgozók, tekintettel arra, hogy az előbbiek között kisebb hányadot /28 %-ot/ képviseltek a dohányzástól és alkoholfogyasztástól egyaránt tartózkodók, mint az utóbbiak körében / 31 %/. A dohányzást illetően az ingázók szokásai nem tértek el különösebben az aktiv keresők egészére, következésképpen a lakóhelyükön dolgozókra is jellemző szokásoktól, miszerint a férfiak körében jóval gyakoribb a dohányzás, mint a nők között. 1984-ben az ingázó férfiak 55 %-a, az ingázó nők egynegyede dohányzott, szemben a lakóhelyükön dolgozók körében tapasztalt 54, illetve 30 %-os aránnyal. Az ingázó férfiak inkább, az ingázó nők kevésbé éltek az alkohollal, mint a nem ingázó társaik: mig 100 ingázó férfi közül 78, 100 ingázó nő közül 31 fogyasztott - alkalomszerűen vagy rendszeresen - szeszes italt, addig a lakóhelyükön dolgozó férfiak és nők körében e mutató értéke 75, illetve 39 volt. Az ivási szokásokat vizsgálva azonban megállapítható, hogy a rendszeres alkoholfogyasztók aránya az ingázó férfiak között jóval magasabb /23 %/ volt, mint a lakóhelyükön dolgozó férfiak körében /17 %/, s e tekintetben az ingázó nők sem maradtak el nem ingázó társaiktól, sőt közöttük még egy árnyalattal magasabb is volt a rendszeresen ivók aránya /1,5 %/, mint a lakóhelyükön dolgozó nők körében /1,3 %/. Miután általában jellemző, hogy minél magasabb az iskolázottsági szint, annál alacsonyabb a szeszes italt naponta fogyasztók aránya, az ingázók körében tapasztalt nagyobb mértékű rendszeres alkoholfogyasztás többek között az22