Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

zal függ össze, hogy az ingázók nagy többsége az alacsonyabban iskolázott községi lakosok közül kerül ki. Jellemző, hogy mig a fővárosból, valamint a vidéki városokból eljárók 8, illetve 12 %-a mondta magáról, hogy rendszeresen fogyaszt szeszes italt, addig a községekből ingázók 17 %-a sorolta ide magát. Az aktiv keresők, a lakóhelyén dolgozók és az ingázók dohányzásának és alkoholfogyasztásának gyakorisága nemek szerint 198

4 /Százalék/ Megnevezés Aktiv kereső Lakóhelyén dolgozó Ingázó Megnevezés összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő Dohányzik Alkoholt fogyaszt alkalomszerűen rendszeresen együtt Nem dohányzik és alkoholt sem fogyaszt Dohányzik és alkoholt is fogyaszt 43,3 54 ,2 29,5 47,8 57,0 36,1 11,0 18,6 1,3 58,8 75,6 37,4 30,3 15,3 48,6 32,1 45,2 15,6 42,7 53,8 30,3 48,2 53,0 37,4 9,6 17,0 1,3 57,8 75,0 38,7 30,7 15,8 47,3 31,2 44,5 16 ,3 45,3 55,3 25,3 46 ,3 54,5 29,8 15,9 23,0 1,5 62 ,2 77,5 31,3 27,8 14,1 55,2 35,2 46,9 11,8 Főbb ágazati és foglalkozási jellemzők Az 1980 óta eltelt öt év alatt minden népgazdasági ágban csökkent az ingázók száma, azokban is, amelyekben az aktiv keresők létszáma még mérsékelt emelkedést mutatott /kereskedelem, szolgáltatás jellegű ágak/. Legjelentősebb volt az ingázók számának visszaesése az épitőiparban, ahol 1984-ben 22 %-kal kevesebb ingázó dolgozott, mint öt évvel korábban, mig ugyanezen idő alatt e népgazdasági ág aktiv keresőinek létszáma 11 %-kal esett vissza. Jelentős,az aktiv keresők létszámcsökkenését meghaladó mértékű volt az ingázók számának visszaesése az ipar, valamint a közlekedés, posta és távközlés területén is /egyaránt 12 %/, mig a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban létszámuk alig változott /csupán 1 %-kal csökkent/. Mind számszerűen, mind arányát tekintve - 1980-hoz hasonlóan - 1984-ben is az ipar foglalkoztatta a legtöbb ingázót: 414 ezer főt, az ingázók 38 %-át. Ezután sorrendben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás következett, ahol 1984-ben 196 ezer ingázó dolgozott, vagyis az összes ingázó 13 %-át e népgazdasági ág kötötte le. Említést érdemel még a közlekedés, posta és távközlés 12 %-os, valamint az épitőipar 10 4-os részesedése az ingázók közül. Másképpen alakul viszont a népgazdasági ágak sorrendje akkor, ha az adott népgazdasági ág aktiv keresőihez viszonyitva vizsgáljuk az ingázás mértékét. E mutató jelzi, hogy - a korábbi tendenciának megfelelően - 19 84-ben a közlekedés, posta és távközlés, a viszonylag kis létszámot foglalkoztató vízgazdálkodás, valamint az épitőipar dolgozói ingáztak a legnagyobb /32, 31, illetve 30 %-os/ arányban, az úgynevezett nem anyagi ágakban foglalkoztatottak, azon belül a közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatásokban dolgozók pedig a legkevésbé /ez utóbbi népgazdasági ágban az ingázás mértéke 3 %, a nem anyagi ágak összességében átlagosan 12 % volt/. 23