1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)
II. A TANÁCSI MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ ADATFELVÉTELI MÓDSZER ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
- a háromgenerációs családokat akkor, ha a /nagy/szülők és a gyermekek közül legalább egy tud németül. Németnek minősültek tehát annak a lakásnak a lakói - akiknek ősei németek és a lakás minden generációjához tartozó népesség egy vagy több tagja beszéli /tanulja, ha beszélni még életkora miatt nem tud/ a német nyelvet; - ha a lakásban egy generáció /férj, feleség/ él, német származásúak és mindketten tudnak németül, függetlenül attól, hogy otthon vagy társaságban általában németül beszélnek-e vagy sem; - hasonló a helyzet akkor is, ha két generáció, szülők és gyermekek élnek a lakásban, amennyiben a szülők német származásúak mindketten és legalább egyik szülő és egyik gyermek beszél németül; - még többször előfordul, hogy három generáció tagjai élnek együtt egy lakásban. Németnek csak akkor minősülnek, ha minden generáció tagjai német származásúak és minden generáció /tehát nagyszülő, szülő, gyermek/ tagjai közül valaki /legalább egy személy/ beszél németül. Hasonló elvi alapon határoztuk meg a többi nemzetiséghez tartozó lakosságot is. Akiknek származása a községben ismeretlen volt /pl. betelepült/, azt anyanyelve alapján kellett elbirálni. A nemzetiségileg vegyes csalá dnak tekintendőket két csoportra osztottuk. Az egyik csoportba soroltuk a nyelvileg nem asszimilálódot t vegyes családokat. Ilyennek kellett tekinteni pl. azokat a németeket, akiknek családjában - egyik házastárs német, a másik magyar és német környezetben élnek, a német hagyományokat ápolják; - egyik szülő német, a másik magyar és gyermekeik közül legalább egy tud németül; - több felnőtt házaspár él együtt és legalább egyik nemzetiségileg vegyes házasság; - három generáció él együtt /nagyszülő, szülő, gyermek/ és közöttük van nemzetiségileg vegyes házasságban élő házaspár /nagyszülők vagy szülők/ és a gyermekek közül legalább egy tud németül. A család nemzetiségi jellegét a gyermekes házaspároknál az határozza meg, hogy gyermekeik milyen nyelven beszélnek. Ha például egy német és egy horvát nemzetiségű személyből álló házaspár gyermekei németül beszélnek, a család németnek minősült, ha pedig horvátul, a horvátok közé kellett sorolni. Ahol a gyermekek mindkét nyelvet beszélik, a családot a környezeti nemzetiséghez kellett sorolni /pl. a horvát többségű falvakban horvátnak/. Azoknál a vegyes házasságoknál, ahol gyermek még nem született, valamilyen egyéb megnyilvánulás /pl. az otthon beszélt nyelv/ alapján kell dönteni. Ha ilyen nincs, akkor a falu többségének nemzetiségét kell irányadónak tekinteni. A nemzetiségileg vegyes, nyelvileg asszimilálódot t családokat a másik csoportba soroltuk, akiknél - a házaspár mindkét tagja német származású, de már nem tudnak németül; - mindkét szülő németnek minősül, de gyermekeik nem tudnak németül; - a háromgenerációs család /nagyszülő, szülő, gyermek/ minden tagja német származású, de a gyermekek közül egy sem tud németül. 29