1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

II. A TANÁCSI MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ ADATFELVÉTELI MÓDSZER ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

teszi azt. így az anyanyelv a múltra, az eredetre, a beszélt nyelv pedig a jelenlegi helyzetre utal. Mivel más lehet a nyelvtudás, mint a bevallás, a nemzetiségi vizsgálat­nak alapja a nyelv /sem az anyanyelv, sem a beszélt nyelv/ nem lehet, csak egy nagyon fontos kiegészítő szempontja. Az egymást követő generációk tagjainak ragaszkodása őseik nyelvéhez azonban je­lentős mértékben változik. Mint arra már utaltunk, a nemzetiségi származású népesség egyre nagyobb hányada tanult meg magyarul is, a fiatalok jelentős hányada pedig már ősei nyelvét nem is ismeri. A nyelvi asszimilálódás az ilyen családok esetében még nem jelen­ti a nemzetiségi különállás minden vonásának eltűnését. Mindenki beleszületik egy tár­sadalmi környezetbe és annak hagyományai, életkörülményei, a közösen átélt külső hatások alakitják nemzetiségi tudatát. A nemzetiségi lakosság önmegtartó igényeit olyan külső tényezők is befolyásolják, mint az ország nemzetiségi politikája, vagy mint az anyanem­zet politikai, gazdasági, kulturális sikereiről érkező információk. A nemzetiségi speciális adatgyűjtést - mint már utaltunk rá - a családokra kon­centráltuk, mert ugy véltük, hogy a hagyományokhoz való ragaszkodás nem annyira az egyé­nek, hanem inkább a családok életformájában jut kifejezésre. Ezért a származás és a kö­zös mult vállalása, a hagyományok továbbélésének, illetve továbbadásának szándéka csa­ládonként éppen ugy különböző mértékű lehet, mint pl. az anyanyelv használatáé. Ennek az időben lezajló asszimilálódási folyamatnak eredménye egy-egy összeirás alkalmával ugy nyilvánul meg, hogy az egyes családok különböző rétegekbe rendeződnek, amelyek egy­ben a nemzetiségi jelleg fokozatait, átalakulását is jelentik. A népesség nemzetiségének reális meghatározásához azonban nemcsak a kijelölt kritériumok a nélkülözhetetlenek, hanem az is, hogy azokat más is felismerhesse. Egy­egy személy származását, anyanyelvét, nyelvtudását csak környezete ismerheti. Ezért az ilyen adatgyűjtési módszer csak falun alkalmazható, mert az őslakos népesség ott ismeri egymást, az idősebbek pedig a ma élők szüleit vagy nagyszüleit is ismerhették. Ezért azok a személyek, akik a községben élő családok nemzetiségi jellegét és annak fokozatát meghatározzák, az őslakos vagy az évtizedek óta ott élő személyek közül kerülhetnek csak ki. AZ ADATFELVÉTEL ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁSA A kiegészitő adatgyűjtés során nem egyes személyek minősitése, hanem egy-egy lakásban élő közösség /család, háztartás/ nemzetiségi hovatartozásának meghatározására került sor függetlenül attól, hogy az ott élő személyek hány generációhoz tartoznak. A nemzetiségi kulturális igényű népesség meghatározásánál két nagy csoportot különböztettünk meg : - egyértelműen nemzetiségi családba tartozókat, - nemzetiségileg vegyes családba tartozókat. Egyértelműe n pl. német nemzetiség űnek kell tekinteni a következő családokban /háztartásokban/ élőket: - ha a férj és a feleség német származású és mindketten tudnak németül; - ha mindkét szülő németnek minősül és gyermekeik közül legalább egy tud né­metül; 28

Next

/
Thumbnails
Contents