1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)
II. A TANÁCSI MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ ADATFELVÉTELI MÓDSZER ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
teszi azt. így az anyanyelv a múltra, az eredetre, a beszélt nyelv pedig a jelenlegi helyzetre utal. Mivel más lehet a nyelvtudás, mint a bevallás, a nemzetiségi vizsgálatnak alapja a nyelv /sem az anyanyelv, sem a beszélt nyelv/ nem lehet, csak egy nagyon fontos kiegészítő szempontja. Az egymást követő generációk tagjainak ragaszkodása őseik nyelvéhez azonban jelentős mértékben változik. Mint arra már utaltunk, a nemzetiségi származású népesség egyre nagyobb hányada tanult meg magyarul is, a fiatalok jelentős hányada pedig már ősei nyelvét nem is ismeri. A nyelvi asszimilálódás az ilyen családok esetében még nem jelenti a nemzetiségi különállás minden vonásának eltűnését. Mindenki beleszületik egy társadalmi környezetbe és annak hagyományai, életkörülményei, a közösen átélt külső hatások alakitják nemzetiségi tudatát. A nemzetiségi lakosság önmegtartó igényeit olyan külső tényezők is befolyásolják, mint az ország nemzetiségi politikája, vagy mint az anyanemzet politikai, gazdasági, kulturális sikereiről érkező információk. A nemzetiségi speciális adatgyűjtést - mint már utaltunk rá - a családokra koncentráltuk, mert ugy véltük, hogy a hagyományokhoz való ragaszkodás nem annyira az egyének, hanem inkább a családok életformájában jut kifejezésre. Ezért a származás és a közös mult vállalása, a hagyományok továbbélésének, illetve továbbadásának szándéka családonként éppen ugy különböző mértékű lehet, mint pl. az anyanyelv használatáé. Ennek az időben lezajló asszimilálódási folyamatnak eredménye egy-egy összeirás alkalmával ugy nyilvánul meg, hogy az egyes családok különböző rétegekbe rendeződnek, amelyek egyben a nemzetiségi jelleg fokozatait, átalakulását is jelentik. A népesség nemzetiségének reális meghatározásához azonban nemcsak a kijelölt kritériumok a nélkülözhetetlenek, hanem az is, hogy azokat más is felismerhesse. Egyegy személy származását, anyanyelvét, nyelvtudását csak környezete ismerheti. Ezért az ilyen adatgyűjtési módszer csak falun alkalmazható, mert az őslakos népesség ott ismeri egymást, az idősebbek pedig a ma élők szüleit vagy nagyszüleit is ismerhették. Ezért azok a személyek, akik a községben élő családok nemzetiségi jellegét és annak fokozatát meghatározzák, az őslakos vagy az évtizedek óta ott élő személyek közül kerülhetnek csak ki. AZ ADATFELVÉTEL ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁSA A kiegészitő adatgyűjtés során nem egyes személyek minősitése, hanem egy-egy lakásban élő közösség /család, háztartás/ nemzetiségi hovatartozásának meghatározására került sor függetlenül attól, hogy az ott élő személyek hány generációhoz tartoznak. A nemzetiségi kulturális igényű népesség meghatározásánál két nagy csoportot különböztettünk meg : - egyértelműen nemzetiségi családba tartozókat, - nemzetiségileg vegyes családba tartozókat. Egyértelműe n pl. német nemzetiség űnek kell tekinteni a következő családokban /háztartásokban/ élőket: - ha a férj és a feleség német származású és mindketten tudnak németül; - ha mindkét szülő németnek minősül és gyermekeik közül legalább egy tud németül; 28
