1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)
I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 7. Mintavételi eljárások
got, 20 lakás került a mintába. A lakások kijelölése véletlen kezdőszámmal és számított váltószámmal mechanikusan történt. Külön eljárás biztosította az 1970. évi népszámlálás után épült lakótelepek reprezentációját a mintában. Itt megfelelő számú újonnan kialakított számlálókörzetnek a mintába vevésével oldották meg, hogy a minta ezekből a lakásokból is 2 %-ot tartalmazzon. A kiválasztott körzetek címjegyzékét a számlálóbiztosok a mikrocenzust megelőzően teljes helyszíni bejárással ellenőrizték és naprakész állapotba hozták. Számottevő változás esetén még módosítás történt a kijelölt elmekben, hogy a minta az újonnan épült lakásokat is megfelelően reprezentálja. Végeredményben a mikrocenzus mintája 67 000 lakást foglalt magába, amihez még 3300 lakás járult tartalékként. A mikrocenzus az intézeti háztartásokban lakó népességre is kiterjedt. Mivel az általános célú minta nem foglal magába intézeti háztartásokat, külön eljárás volt szükséges ezek lakóinak felvételére. Ennek során a címjegyzékekben foglalt és típusok szerint csoportositott intézeti háztartásokat befogadóképességük szerint négy nagyságcsoportba sorolták. A legnagyobb, 200 főt meghaladó intézetek mind a mintába kerültek, ezekben minden 50-ik személyt kellett összeírni. A kisebbeknél az intézetekből is kiválasztás történt 10, 20, illetve 50 %-os kiválasztási aránnyal, az intézeten belüli kiválasztási arány pedig ennek megfelelően 20, 10, illetve 4 %-os volt, hogy a minta valamennyi nagyságcsoportban 2 %-os legyen. Az 1973. évi jövedelmi és átrétegződés! felvétel mintái Az 1973. évi mikrocenzussal egyidőben került sor a jövedelmi, illetve az átrétegződési felvétel végrehajtására. Mindkét felvétel mintája a mikrocenzus mintájának volt része, oly módon, hogy egy lakásban a mikrocenzus mellett legfeljebb csak egyik felvétel került lebonyolításra. A jövedelmi felvétel Budapest és négy nagy megye kivételével a lakások 1 %-ára terjedt ki, Budapesten, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Pest megyében csak a lakások 0,5 %-ára. Azokban a megyékben, ahol 1 %-os volt a minta, a mikrocenzusi minta minden második lakásában került sor jövedelmi felvételre. Budapesten, Miskolcon és Debrecenben minden második mikrocenzusi körzetből került be minden második mikrocenzusra kijelölt lakás a jövedelmi mintába, Borsod és Pest megye 10 OOO főnél kevesebb lakosú községeiben pedig minden második községből minden második lakás. Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, valamint Borsod és Pest megye 10 000-nél népesebb településein a mikrocenzusi minta minden negyedik lakása képezte a jövedelmi mintát. Végeredményben 27 400 háztartásnál került sor jövedelmi felvételre. A feldolgozás során a 0,5 %-os kiválasztással nyert háztartások adatait megduplázták. Az átrétegződés! felvétel egységesen 0,5 %-os volt. Budapesten a körzeteknek abból a feléből, ahol nem volt jövedelmi felvétel, a mikrocenzus minden második lakásában került sor az átrétegződési felvételre, mindenütt másutt a mikrocenzusi minta lakásai közül minden negyedikben. A jövedelmi és az átrétegződési felvétel csak a magánháztartásokban élőkre terjedt ki. 86