1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 7. Mintavételi eljárások

Az ELAR felvételek mintái 1975-ben a KSH vezetése határozatot hozott arról, hogy létre kell hozni az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszert és 1976-tól kezdődően minden olyan, a KSH által végrehajtandó reprezentatív felvételt, amely a háztartásokra, illetve a bennük élő személyekre vonatkozik, ennek keretében kell megszervezni. Ez természetesen szükségessé tette olyan hosszabb időn keresztül állandó mintakeret létrehozását, amelyből az egyes háztartási felvételek mintái kiválaszthatók. A tervezet két folyamatos háztartási felvétellel számolt: a folyamatos munkaerő felvétellel és a háztartási költségvetési felvétellel, ezekhez csatlakoztak az egyszeri, vagy ritkább időközönként végrehajtásra kerülő egyéb háztartási felvételek. Mivel a két folyamatos felvétel jellege, módszere eléggé eltérő, célszerűnek látszott két, egymástól független mintakeret, az un. ELAR X. és ELAR II. kialakítása. E célra - kisebb módosítással - az 1972-ben kiválasztott általános célú minta két 2 %-os almintája mutatkozott legalkalmasabbnak. A módositás a mintának az 5-25 ezer lakosú településekre eső részét érintette. Mint az I.B. pontból kitűnik az általános célú minta minden 5000-nél népesebb települést magába foglalt. Az egyes részmintákra ez már nem volt érvényes, hiszen nem minden ilyen településből került be legalább 5 Körzet az általános célú mintába. A módositás során ugy történt a két alminta, az ELAR I. és ELAR II. minta kialakítása, hogy azok az 5-25 ezres települések esetén is már település szinten elváljanak és csak a 25 ezernél népesebb városok legyenek benne mind a két részmintában. Az 5-10 ezer lakosú települések esetén az alminták követték az általános célú minta kisebb községekre vonatkozó szerkezetét, azaz településenként 2 körzet került az almintákba, a települések kiválasztása pedig nagysággal arányos valószínűséggel történt. Mindkét alminta kiegészült az 1973-1975 években épült lakótelepi lakások 2-2 %-át magába foglaló uj lakótelepi körzetekkel. Végeredményben az ELAR I. minta 248 településen közel 720 számlálókörzetet foglalt magába, az ELAR II. minta pedig 241 településen közel 740 körzetet. A két minta települései közül 38 város mindkét mintában szerepelt, igy a két minta együtt kereken 450 településen 1460 körzetre terjedt ki. Ez utóbbi adatok azért fontosak, mert voltak olyan felvételek is az ELAR keretében - ilyen volt az 1978. évi jövedelmi felvétel - amely mindkét részmintára kiterjedt. A minták karbantartása. Mindkét részmintában szereplő számlálókörzetek címjegyzékét évenként korrigálták az épitési és bontási statisztikák adott körzetre vonatkozó adataival, azaz a megszűnt lakásokat törölték, az uj építéseket pedig hozzáírták a címlistához. Ezen túlmenően helyszíni cimbejárással is gondoskodtak a címjegyzékek naprakész állapotban tartásáról. Ugyancsak évenként egészítették ki a mintákat megfelelő számú uj lakótelepi körzetekkel, ezért a minták körzetszáma folyamatosan nőtt. 1979-ben pl. már az ELAR I. mintegy 730, a II. minta pedig 760 körzetet tartalmazott. Egyes kevés lakásszámu körzetek cimanyaga a rotáció, illetve egyéb okok következtében időközben kimerült, ezért esetenként szükség volt körzetek cseréjére. Olyan települések esetén, ahol az általános célú minta csak két körzetet tartalmazott, ezt csak az általános célú mintába eredetileg nem tartozó körzetek bevonásával lehetett megoldani. A cseréket ugy hajtották végre, hogy a lecserélendő körzet helyett ugyanolyan foglalkozási összetételű körzetet vontak be a mintába. Az ELAR I. mintából a munkaerő felvételhez egy 0,2 %-os és egy 0,3 %-os lakásmintát választottak ki, az előbbi számlálókörzetenként 10, az utóbbi 14 lakást tartalmazott. 1976-1978 87