1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 7. Mintavételi eljárások

nél az egyik ismérv a nagyság, a másik a község népességének foglalkozási jellege volt. Nagyság szerint az alábbi hat csoportba sorolták be a községeket: 499 lakosú községek 500 - 999 lakosú községek 1000 - 1499 lakosú községek 1500 - 1999 lakosú községek 2000 - 2999 lakosú községek 3000 - 4999 lakosú községek A fenti nagyságcsoportokon belül a községek még három rétegbe lettek sorolva, aszerint, hogy mezőgazdasági népességük 40 %-on aluli, 40-60 %-os vagy 60 %-on felüli volt az 1970. évi népszámláláskor. Mivel a kiválasztás megyénként történt, és az egyes rétegeken belül a községek járások szerint voltak csoportosítva, a minta tulajdonképpen részletes területi rétegzést is tartalmaz. Az 5000-nél népesebb településeken a számlálókörzeteket egyrészt bel-, illetve külterületi jellegük, másrészt foglalkozási összetételük alapján rétegezték. Az alkalmazott rétegek a következők voltak: Belterületen: 70 %-on felüli ipari, épitőipari aktiv kereső népességgel 50-70 %-os ipari, épitőipari aktiv kereső népességgel 50 %-on aluli, de relativ többségben levő ipari, épitőipari népességgel 70 %-on felüli mezőgazdasági aktiv kereső népességgel 50-70 %-os mezőgazdasági aktiv kereső népességgel 50 %-on aluli, de relativ többségben levő mezőgazdasági aktiv kereső népességgel 70 %-on felüli egyéb aktiv kereső népességgel 50-70 %-os egyéb aktiv kereső népességgel 50 %-on aluli, de relativ többségben levő egyéb aktiv kereső népességgel Külterületen: mezőgazdasági többségű aktiv kereső népességgel nem mezőgazdasági többségű aktiv kereső népességgel. Bár az 5000-nél kisebb lélekszámú községekben a körzetek kiválasztása rétegzés nélkül történt, a kiválasztás során megyénként ellenőrizték és szükség esetén számlálókörzetek cseréjével korrigálták a kiválasztott körzetek foglalkozási rétegek szerinti öszszetételét. Az általános célú minta öt független, azonos összetételű 2 %-os részmintából tevődik össze, amelyek az elsődleges mintavételi egységek szintjén /települések, illetve körzetek/ válnak el egymástól. Az 1973. évi mikrocenzus mintája Az 1973. január 1-i időponttal végrehajtott mikrocenzus - a korábbiakhoz hasonlóan a népesség 2 %-ára terjedt ki. A minta az előbbiekben ismertetett általános célú mintából került kiválasztásra oly módon, hogy a 10 %-os keretnek 2 %-osra való csökkentése a lakáskiválasztás szintjén valósult meg. Azaz a mikrocenzus mintája tartalmazta az általános célú minta valamennyi települését és számlálókörzetét, az egyes számlálókörzetekből vidéken 17, Budapesten pedig, ahol a körzetek nagysága meghaladta az országos átla85