1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

felvétellel lehetőség nyilt speciális adatigények kielégítésére is. A képviseleti mód­szer mind az összeirásnál, mind a feldolgozásnál költségmegtakarítást jelentett, ugyan­akkor az ilyen nagy terjedelmű mintával már kellő pontosságú adatok állíthatók elő. A reprezentatív Lakásösszeiróiv az alap Lakásösszeiróiv három táblázatával szemben nyolc táblázatból állt, az "Általános adatok", az "A helyiségek száma" és a "Felszerelt­ség" táblán kivül részletes táblázatok tudakolták a "Lakásbővítés, átalakítás, korszerü­sités", a "Fűtés, melegvízellátás, tűzhely", "A szobák és konyhák száma padozat szerint", "A lakásban levő tartós használati cikkek, telefon, beépitett bútorok" és a "Nyaraló, hétvégi ház" adatait. Az alaptáblázatok is további részletező kérdésekkel bővültek. A Személyi kérdőiv reprezentatív változata szintén tartalmazza az alapkérdőiv vala­mennyi kérdését, s a kérdéskör további kérdésekkel bővült. Igy az általános adatok a születési helyre, az előző, valamint az 1960. január 1-i állandó lakóhelyre, továbbá az anyanyelven kivül beszélt nyelvre vonatkozó ismeretekkel gyarapodtak. A kulturális kér­dések elsősorban az iskolába járás osztályával, helyével, módjával, tagozatával - szak­munkástanuló iskolába és szakiskolába járóknál a szakmával -, valamint a fizikai és a szellemi szakképzettséggel bővültek. A foglalkozási rész az összeírtak munkahelyre való eljutásának módjára és idejére, előirt heti munkaidejére, mellékfoglalkozásukra, má­sodállásukra, továbbá első és 1960. január 1-i tevékenységükre vonatkozó kérdésekkel több, mint az alapkérdőiv hasonló fejezete. Külön fejezetként szerepelt a reprezentatív kérdőiven a termékenységre vonatkozó kérdéscsoport, mely a született gyermekek számát és felsorolását, valamint a házasságkötésre, illetve annak megszűnésére vonatkozó kér­déseket tartalmazta. Az adatfelvételt szakmailag jól felkészített számlálóbiztosok hajtották végre. Mun­kájukat a helyszínen a felülvizsgálók ellenőrizték. A számlálóbiztosok és a felülvizsgá­lók elsősorban a pedagógusok közül kerültek ki. A művelődésügyi miniszter az iskolai téli szünetet a népszámlálásra való tekintettel meghosszabbította. Ha a pedagógusok kö­réből nem sikerült elegendő számlálóbiztost és felülvizsgálót kijelölni, lehetőleg olyan személyeket kértek fel, akik korábbi népszámlálás, mikrocenzus összeirási munkájában már részt vettek. A nemzetiségi településeken lehetőség szerint olyan számlálóbiztost kellett kijelölni, aki a nemzetiségi nyelvet is jól beszéli. A helyszini adatfelvétel után - a népszámlálások közül először 1970-ben - sor került a kettős lakóhelyű személyek adategyeztetésére. Ezt a célt külön nyomtatvány, az alap­kérdőivvel megegyező Ellenőrzőlap szolgálta, melyet a kettős lakóhelyű személyekről két példányban, másolással kellett kitölteni. Az Ellenőrzőlap segítségével a két helyen ösz­szeirt személyek egyeztetését, a kimaradások vagy a kétszeri összeirások kiszűrését le­hetett biztosítani. Az egyeztetési müvelet során pótolt Személyi kérdőivek elsősorban a távollevőkre vonatkoztak, ennek megfelelően a müvelet főleg az állandó népességet /113 ezer fővel/ és a lakónépességet /76 ezer fővel/ helyesbítette. A teljes anyag feldolgozását 1970-ben is képviseleti minta kiválasztása és feldolgo­zása előzte meg. A mintakészités célja, hogy a legfontosabb demográfiai, foglalkozási, család-, háztartási és lakásismérvek szélesebb körére kiterjedő becslési eredmények vi­szonylag rövid idő alatt rendelkezésre álljanak. A minta kiválasztási aránya - éppúgy, mint az 1960. évi népszámlálásnál - 1 % volt. A felvételi anyag feldolgozását jelentősen gyorsította, hogy az alapkérdőivek egy­szerűbb fogalmainak kódolása a számlálóbiztosok feladatai közé tartozott. Igy a számlá­lóbiztos kódolta a Lakásösszeiróiv fogalmainak közel kétharmadát és a Személyi kérdőiv fogalmainak.negyedét. A 25 %-os reprezentatív felvétel kódolása teljes egészében közpon­tilag történt. A kódszámok az alapfelvétel esetében a kérdőivre kerültek, mig a repre­zentatív kérdőivek adatait külön kódlapra kódolták. 270

Next

/
Thumbnails
Contents