1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

A visszatekintő adatok átdolgozására ugy került sor, hogy azok összehasonlíthatók legyenek mind fogalmi, mind területi vonatkozásban az 1960. évi népszámlálás feldolgozásaival. E vonatkozásban a kötetek jelentős hiányt pótolnak, a közlésekben értékes kiegészítések és idősorok kerültek publikálásra. AZ 19 70. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JELLEMZŐI A népszámlálások programját és módszereit a kor haladtával egyre tagoltabb és árnyaltabb információkkal kivánták a gazdaságirányítás, az intézmények és a kutatók adatigényeinek kielégítésére felhasználni. A népszámlálás tematikájának kialakitása érdekében a Központi Statisztikai Hivatal az 1970. évi népszámlálás előtt is széleskörű előkészítő munkát végzett. Ennek során figyelembe vette a korábbi magyar népszámlálások tapasztalatait, a KGST és az ENSZ nemzetközi ajánlásait, összegyűjtötte a tárcák, az Országos Tervhivatal és más országos főhivatalok adatigényeit. Az 1970. évi népszámlálás előkészítése során számos módszertani kérdés tisztázása vált szükségessé. A korábbi népszámlálásoktól eltérően több vonatkozásban uj megoldási módszerek kerültek alkalmazásra. A legfontosabb, hogy mig az ezt megelőző népszámlálások csak a jelenlevő népességre vonatkozóan vizsgálták a lakosság jellemzőit, az 1970-es népszámlálás - közlésében követve a korábbi gyakorlatot - mind a felvételt, mind a feldolgozást ugy szervezte meg, hogy az állandó és a lakónépességre vonatkozó adatok is rendelkezésre álljanak. Az adatfelvételt ezúttal is több próbaszámlálás előzte meg, a kérdőivek és a felvételi utasítások kialakitása érdekében. A próbafelvétel egyik feladata annak tisztázása volt, hogy - az 1960. évi népszámláláshoz hasonlóan - a kérdőiv formája lajstromos legyen, vagy a korábbi népszámlálási felvételi ivek rendszerét követve egyéni kérdőiv. Végül feldolgozási megfontolások és a könnyebb kezelhetőség érdekében az egyéni összeiróivek alkalmazása mellett döntöttek. A népszámlálás területi előkészítése a hagyományoknak megfelelően utcanév- és házszámrendezéssel kezdődött. A számlálókörzetek pontos léhatárolhatósága, valamint a kettős összeirások és a kihagyások megelőzése érdekében megvizsgálták a települések térképellátottságát . A települések helyzetét az 1960-as összeirás előkészitő munkáihoz hasonlóan Államigazgatási felvétel végrehajtásával mérték fel. Az adatszolgáltatás során a településekben 1960 óta bekövetkezett változásokat tételesen fel kellett sorolni, elsősorban a külterületi lakotthelyek és nevek vonatkozásában. A városokban - és a városias községekben - Utca-, házszám- és lakásjegyzék összeállítására került sor. A tulajdonképpeni összeírásnál a lakosság kikérdezéséhez használt felvételi űrlapok a Lakásösszeiróiv és a Személyi kérdőiv voltak. Az épületadatokat a Lakásösszeiróiv tudakolta. /Több lakásos épület esetén az épületadatokat csak az első lakás összeiróivén kellett kitölteni./ A háztartásadatokat részben a Lakásösszeiróiv, részben a Személyi kérdőiv tartalmazta közvetett információként. A kérdőivek - számos ország felvételi gyakorlatát követve - ezúttal kétféle terjedelemben készültek el. Az alapfelvétel a számlálókörzetek 75 %-ára terjedt ki, mig 25 %-os mintanagysággal bővebb kérdésanyagu reprezentatív felvételre került sor. A reprezentatív 269