1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)
FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői
Ebbő,lf a sorozatból a Történeti Statisztikai Kötetek sorában eddig - 1975 és 1982 között - öt kötet hagyta el a sajtót, mégpedig a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára és Dokumentációs Szolgálata, valamint a Magyar Országos Levéltár kiadásában. Mind az öt kötet a népszámlálási munkálatok keretében készült el; anyagát a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási osztálya állította össze a fennmaradt feldolgozási táblaanyag alapján, fáradságos munkával, a táblahiányok miatt szükségessé vált különböző adatpótlások segítségével. Az öt kötet természetesen az ország mai területére vonatkozik. Mind az öt kötet táblaanyagát a korábbi népszámlálások közleményeinél lényegesen behatóbb módszertani rész előzi meg. Mind az öt kötet hézagpótló jelentőségű. Az 1947-ben megjelent demográfiai közlemény ugyanis dokumentációs jellegű volt, az átmenetileg megnagyobbodott országterületre vonatkozott, az akkori közigazgatási beosztásnak felelt meg és csupán egészen kis példányszámban került forgalomba. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JELLEMZŐI A második világháború utáni első magyar népszámlálás a kialakult gyakorlatnak megfelelően az évtized végén, 1950. december 31-én lett volna esedékes. Azonban igen fontos országos érdekek fűződtek ahhoz, hogy a népszámlálás időpontját előbbre hozzák. Közrejátszottak ebben a nagy háborús veszteségek; a második világháború alatt és után jelentős méreteket öltő, különféle irányú népáramlások. Az előbbrehozást indokolta az 1941. évi népszámlálás amúgy sem teljes adatanyagának a szokásosnál gyorsabb és nagyobbmérvü elavulása, túlhaladottá válása a rendkivüli okok következtében. Az ország társadalmi és gazdasági szerkezetének fokozatos, gyökeres átalakulása, a birtokmegoszlást forradalmi méretekben megváltoztató földreform, a munkaerőgazdálkodás tervbevett kiépítése, nagy horderejű igazgatási feladatok előkészítése,a tervgazdálkodás első háromévi eredményeinek ellenőrzése; és legfőképpen az első ötéves terv megalapozása szintén a népszámlálás minél előbbi lebonyolítása mellett szólt. A kormányzat mindezen szempontok mérlegelésével ugy döntött, hogy - mivel az évtizedvégi népszámlálás az első ötéves terv megalapozásának szempontjából későinek látszott - a felszabadulás utáni első népszámlálást az 1948. december 31. és 1949. január 1. közti éjféli eszmei időpontnak megfelelően kell végrehajtani. A rendkivül nagy és sokoldalú kormányzati adatszükséglet következtében a népszámlálás keretében a megszokottnál jóval tágabbkörü adatgyűjtésre került sor. Igy a népszámlálás keretében sor került a lakások és a lakóházak számbavételén kivül az egyéb épületek, valamint az önálló iparosok és iparvállalatok, kereskedők és kereskedelmi üzletek összeírására is. Ezen kivül további - főleg igazgatási célokat szolgáló - nyomtatványokat is ki kellett tölteni. A kérdőminták - az épületadatokat tudakolok kivételével - egyéni lapok voltak. A tulajdonképpeni népszámlálási adatgyűjtés négyféle kérdőmintára történt. A népességre vonatkozó - egyéni, személyi - adatokat a Számlálólap, a lakás- és egyben a családi /háztartási/ jellemzőket a Lakásösszeirólap, a lakóházak és a többi lakott épület adatait a Házigyüjtőiv, a nem lakott épületekét pedig az Épületlajstrom tudakolta. Az adatgyűjtést ezúttal is számlálóbiztosok végezték, a közvetlen ellenőrzés pedig a felülvizsgálók feladata volt. A helyszini adatgyűjtés ellenőrzésében természetesen 264