1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

részt vettek az államigazgatás területi szervei és a Központi Statisztikai Hivatal kiküldöttei is. Minden további munkálat, igy a kitöltött nyomtatványok részletes felülvizsgálata, a feldolgozások előkészítése és végrehajtása, az eredmények egyeztetése, logikai felülvizsgálata és összesítése, az elemzés és publikálás központosítva, a Központi Statisztikai Hivatalban történt. Kivétel ez alól Budapest - és a fővárossal akkoriban még nem egyesitett /a jelenlegi Budapestnél némileg tágabban körülhatárolt/ környéke, amit az akkori közigazgatási beosztás szerint hat város és husz község alkotott - melynek az országosnál ezúttal is részletesebb lakóház-, épület - és lakásfelvételét Budapest főváros akkor még fennállott Statisztikai Hivatala dolgozta fel, az országos szempontoknak megfelelően, de tágabb keretek között. A munkálatok fokozott üteme következtében az adatfelvétel és a feldolgozás megfelelően széleskörű ellenőrzésére, valamint a hibák és a hiányosságok ezen az alapon való minél alaposabb korrigálására nem volt lehetőség. Erre - mint azt a munkálatok és az eredmények elbirálása során ismételten megállapították - feltételenül szükség lett volna, bár a várhatónál nagyobb mérvű pontatlanság - az általában problémás nemzetiségi és anyanyelvi bejegyzéstől eltekintve - csak a mezőgazdasági kérdéseknél tapasztalható. A népességi adatok feldolgozása - a külterületi lakosságra vonatkozó adatfeldolgozások kivételével - Hollerith rendszerű gépparkon történt. Minthogy a népszámlálás előkészítésére rendelkezésre álló rövid idő alatt csupán korlátozott kapacitású gépparkról lehetett gondoskodni a lakóház-, épület- és lakásadatok feldolgozása teljes egészében kézi uton folyt. A feldolgozási idő röviditése érdekében a munkákat mind a gépi, mind a kézi részlegeknél túlnyomóan két-, illetve három műszakban végezték. A feldolgozások nagy része - a korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan - 1949-ben is kombinativ volt. Az egyes ismérvek közül az életkor, a foglalkozás - főleg gazdasági ági alapon, de az egyéni foglalkozás is - a foglalkozási viszony, a mezőgazdasági vonatkozású feldolgozásoknál a gazdaságnagyság, a lakásstatisztikai feldolgozásoknál a lakástipus a kombinativ feldolgozások leggyakrabban szereplő feldolgozási ismérve, alapvető tagolási szempontja volt. A két nemre vonatkozó adatokat az 1949. évi népszámlálás, csekély kivételtől eltekintve, általában külön dolgozta fel. A magyar népszámlálások egyik legjellegzetesebb sajátossága, a területi tagolás következetessége és bősége az 1949. évi népszámlálást is jellemzi. A területi részletezések terjedelme természetesen a szükséghez képest - lépcsőzetesen - váltakozott. A főbb adatokról - viszonylag elég sok tekintetben és bő részletezésben - községenként, a városok és a városias települések esetében pedig kerületek /városrészek/ szerint készültek feldolgozások. Az erősebben kombinativ további feldolgozások általában megyénként, de a településtípus különválasztásával - Budapesten kerületenként - készültek el. A külterületi lakosság jelentős lélekszámára, a tanyás települések népességi és gazdasági sajátosságaira való tekintettel az egyes külterületi lakotthelyekről /lakotthely csoportokról/ a legjellemzőbb demográfiai, foglalkozási, lakóház- és lakásadatokra kiterjedő külön feldolgozás készült. Az 1949. évi népszámlálás feldolgozásai több szempontból tekinthetők - magyar, de részben nemzetközi vonatkozásban is - újszerűnek. így - a be nem fejezett 1941. évi kezdeményezés nyomán - 1949-ben készült először országos és részletes családstatisztikai feldolgozás; az 1949. évi népszámlálás társadalmi rétegek szerinti lákásstatisztikája is - országosan - az első ilyen feldolgozás volt /ez a feldolgozás valamennyi városra és városias településre terjedt ki/. A mezőgazdasági adatoknak a népességi adatok keretében /az egyéni Számlálólapon való/ részletes kérdezése és feldolgozása első izben 1949-ben történt meg; a nem lakott épületek számbavétele 1890 óta először szerepelt a 34 Népszámlálás 37. 265