1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

zetünk szerint ez a lakás- és családstatisztikai kérdéscsoport voJ,t az 1941. évi népszámlálás legnagyobb horderejű ujitása. Az 1941. évi népszámlálás feldolgozási terve, a tervbevett adatfeldolgozások köre rendkivül széleskörű volt; lényegesen több kombinációt, részletfeldolgozást, a területi tagolások keretének bővitését tartalmazta, mint bármely korábbi népszámlálás feldolgozott anyaga. Azonban háborús okok következtében a feldolgozás csonka maradt. A már kialakult, illetve korszerűsített központi feldolgozás ütem- és sorrendtervét is megzavarta, illetve betartását lehetetlenné tette a kormányzat, illetve mindenekelőtt a gazdasági irányítás kivánsága, mely a zsidók foglalkozásának összeállítását rendelte el. Ez természetesen megkövetelte, hogy a foglalkozási feldolgozás a demográfiai alapfeldolgozás előtt készüljön, mely a már bevált gyakorlatot teljesen felborította. Ennek ellenére több fázisban folytak a feldolgozási munkák, melyet azonban Budapest ostroma véglegesen félbeszakított. Később a munkák - nagy nehézségek mellett - folytatódtak és igy az alapvető és leglényegesebb személyi feldolgozások nagy része és csaknem valamennyi lakóház- és lakásfeldolgozás elkészült; a személyi adatfeldolgozások közül pl. nemcsak az életkor és családi állapot kombináció, hanem a részletes ági foglalkozás és foglalkozási viszony kombináció is. A feldolgozások nyújtotta adatkép ilyen módon, ha nem is terjed ki minden részlet megvilágítására; de sokoldalú és éppen a legfontosabb szempontokból meglehetősen teljes: az akkori népességi, épület- és lakás-állapotokról jó áttekintést ad. A tervezett újszerűbb adatcsoportositásoknak azonban viszonylag kis része szerepelt az elvégzett feldolgozások között. Különösen a megalapozó jellegű - már jórészt előkészített családstatisztikai és a megvalósulástól még elég távol álló házas termékenységi feldolgozások elmaradását fájlalhatjuk, néhány fontos foglalkozás-demográfiai kombinációval egyetemben. Hasonlóképpen igen nagy kár, hogy korábbi népszámlálásaink közgazdasági szemszögből is nagyon értékes vállalati statisztikai feldolgozásai sem jutottak tul az előkészületeken, nem történhetett meg az egyéni foglalkozásoknak a múltbelinél részletesebb és rendszeresebb kimutatása és például a társadalmi rétegződésben tervezett lakásstatisztikai feldolgozásokból sem készült el semmi. Sajnos a kiadványsorozat tervéből is csak alig valósult meg valami. Nyomtatásban már csak a viszonyok némi megjavulása után /és a kerületi adatsorok nélkül/ jelent meg /a háborús károk ellenére sértetlenül megmaradt korábbi szedés felhasználásával/ a II. kötet községenként /és városonként/ tagolt számanyaga, csupán kevés összefoglaló táblával és a tervezett részletesebb bevezető szöveg és községi mutató teljes elhagyásával; de még igy is több mint 700 lapos terjedelemben. Minthogy a szedés a nyomdában minden különösebb károsodás nélkül nyomásra kész állapotban megmaradt, ez az egyöntetű miniszterelnökségi és külügyminisztériumi állásfoglalás értelmében is kiadásra került kötet változatlanul az átmenetileg megnagyobbodott Magyarországra vonatkozott; csupán az összefoglaló megyei táblák közöltettek külön a mai /trianoni/ Magyarországról is. A kötet ugyan kis példányszámban és kézirat gyanánt hagyta el a sajtót, azonban pótolhatatlan értékű adatanyaga ennek ellenére jól felhasználható. Az azóta eltelt, valamivel több mint a három évtized alatt, különösen ennek az időszaknak vége felé, gyökeresen megváltozott ez a helyzet, megélénkült az 1941. évi népszámlálással kapcsolatos publikációs tevékenység. Ezen a téren a legfontosabb esemény az elmaradt közlemények jelentős mérvű pótlása, "Az 1941. évi népszámlálás" c. uj kiadványsorozat m'eginditása volt. 263