1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

Az 1910. évi népszámlálás települési tekintetben nemcsak a külterületi "áttörést" hajtotta végre; első izben részletezte a 2000—nél nepesebb varosok városrészei /kerületei/ szerint a népszámlálás néhány főbb adatát /a bel- és külterületi határvonalakat ez az adatközlés is általában tekintetbe vette/. Az idevágó adatok - kivételesen - a polgári népességre vonatkoztak. Közlésük - nem előnyös módon - a községi demográfiai kötet külterületi táblájában történt meg; vagyis eléggé szük és egyoldalú keretekben; de ez a kezdeti lépés ennek ellenére igen hasznosnak Ítélhető. összefoglalva: az 1910. évi népszámlálás fejlődést, tökéletesedést jelző állomás volt népszámlálásunk történetében. Az akkori Magyarország tekintetében pedig a nagy népességszámbavételeknek gazdag anyagú, pótolhatatlan becsű záróköve. AZ 1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JELLEMZŐI Az I. Világháború utáni Magyarország számbavételére - a népszámlálások hagyományos időpontjában - 1920 december 31-én került sor. Az 1920. évi népszámlálásnak azonban nemcsak az volt a feladata, hogy az alapokat rakja le a további népességi folyamatok figyelemmel kisérésére, hanem a háborús sebek /emberveszteség, menekülés stb./ súlyosságának felmérése is. A számlálási terület ezúttal két - egymással ellentétes - irányban eltért a végleges országterülettől. A népszámlálás időpontjában ugyanis egyfelől a Trianonban Ausztriának itélt nyugatmagyarországi terület /a mai "Burgerland"/ még magyar fennhatóság alatt állott és ezen a területen a magyar közigazgatás végre is hajtotta az 1920. évi népszámlálás, másfelől az ország egy összefüggő déli /baranyai és bácskai/ részén a népszámlálási müvelet eredeti időpontjában még nem lehetett számbavenni a lakosságot. Itt ezért csupán 1921 november 20-29. között kerülhetett sor a számlálásra, de az eredeti eszmei időpont megtartásával. Ezzel az utólagos számbavétellel ugyan óhatatlanul járhattak és jártak is hibák /kihagyások, kettős összeirások stb./, de ezek az 1920-as végeredmények pontosságát feltehetően csupán egészen kis mértékben érintették. A közleménysorozat kötetei egyébiránt az alap- és pótnépszámlálás adatait egybefoglalva közölték. Az 1920-as népszámlálás az eredeti tervek szerint szigorúan a lakosság és a lakott épületek és lakások számbavételére szorítkozott. De már az induláskor kiegészült egy teljesen elkerülhetetlen és mindenképpen megokolt felvétellel, a "menekültek" összeírásával. Ezt - természetesen a Kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával és a statisztikai hivatallal való teljes egyetértésben - az illetékes szerv, az Országos Menekültügyi Hivatal /1198/6. számú, 1920. decemberében kiadott/ rendelkezése szabályozta. Tudtunkkal azon túlmenően, hogy a menekültösszeirás a népesség számbavételével egyidejűleg, annak keretében folyt le, továbbijmunkálatai nem kapcsolódtak össze a népszámlálási munkafolyamatokkal. Technikailag az 1920. évi számlálólap lényegében megegyezik az 1910. évivel: ahol - a korábbinál több kérdőpontban - célszerűnek látszott, a felelet-rovatban a válaszszavakat előnyomtatták, ugy hogy csupán a megfelelő szó /szavak/ aláhúzásával kellett válaszolni. A lakóházakon kivül csupán a lakott /egyéb/ épületeket irták össze, egyben természetesen a lakásokat /intézeteket/ is. Ezzel szemben bővítést jelentett a ház és a lakott részek alápincézettségének és az árnyékszékek számának és minőségének uj kérdőpontjai . 256