1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

beszélt egyéb hazai nyelvekkel egybevetve kombinativ feldolgozások készültek az anya­nyelvről /részben "nyelvismeret" cimen/. A főfoglalkozásról az alapfeldolgozás a keresőket illetően a férfiakról foglalkozá­si viszony kombinációban, a nőkről viszont összevontabb csoportosításban rögzitette az adatokat; ezenkivül az "iskolába járók" és a "foglalkozás nélküliek", vagyis az eltar­tottak számát is kimutatta, de eltartójuk foglalkozás szerinti tagolása nélkül. Teljesen újszerű feldolgozási táblák számoltak be a vállalatok nagyságáról /az al­kalmazottak létszámkategóriái szerint/, továbbá egyéb viszonyaikról. /Ezeknek adatfor­rása ismeretlen./ A táblajegyzék szerint az ipar-forgalmi mellékfoglalkozásokról /mel­lékkeresetekről/ is készült - mégpedig a főfoglalkozással kombinálva - feldolgozás. Az 1880-as népszámlálás sokkal többet nyújtott, mint az 1869. évi, de kevesebbet, mint amennyi a kombinációs lehetőségeknek és egyben a későbbi követelményeknek megfe­lelt volna. Az adatok közlésére 1880-ban is nagy súlyt fektettek; sőt a statisztikai hivatal ezen a téren ezúttal egy jelentős lépéssel tovább ment: Keleti Károly kezdeményezésére ugyanis megjelent az 1869-ben csak tervezett községi kötet is. A feldolgozások végleges eredményeit megyénként részletező kötet előszava 1882 karácsony hetében kelt; a községi köteté hasonlóképpen. A nagy adatanyag ilyen részle­tezésben való gyors közreadása elismerésre méltó teljesítmény. A népszámlálási kötetek sajnos nem terjedtek ki minden feldolgozás eredményének köz­lésére . Budapest 1880-as népszámlálási adatainak Kőrösy József által irányitott mintaszerű feldolgozása tartalmilag az országos feldolgozás kereteit lényegesen meghaladta; főleg az épület- és lakásstatisztikai adatanyag volt gazdag. AZ 1890. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JELLEMZŐI A harmadik magyar népszámlálás előkészítésének időszakában a statisztikai hivatal a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe került, mely ugyanolyan mértékben támogatta a hivatal munkáját - megtartva korlátozott önállóságát -, mint a korábbi földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. Az átszervezés az 1889-ben már folyó népszámlálási előkészületeket szemmel láthatóan alig befolyásolta, mert Keleti Károly már 1889. julius 15-én megküldte előterjesztését a kereskedelemügyi miniszternek a népszámlálás 1890 végén történő foganatositásáról. Ez a külföldi példákra is utaló előterjesztés megfelelően ismertette a népszámlálás tartalomkörét. Egyben utalt az osztrák népszámlálás tervezetével szemben mutatkozó elté­résekre. Ott ugyanis nem személyi lappal, hanem változatlanul lajstromosan kivánták a lakosságot számba venni és anyanyelv helyett ezúttal is a családban rendszeresen beszélt nyelvet tudakolták. Az 1890. évi népszámlálás kérdésköre még az 1880. évinél is jobban megfelelt a nem­zetközi kívánalmaknak; sőt éppen foglalkozási, illetve vállalati statisztikai tekintet­ben a külföld számára például is szolgálhatott. Tartalmilag az 1890. évi népszámlálás az egész országban egységes volt. A munkálatok végrehajtása Keleti Károly 1880-as újításainak megfelelően folyt le. Eszerint az össze­247

Next

/
Thumbnails
Contents