1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

Ez az utasitás nyomatékosan felhivja a figyelmet Keleti Károly harmadik nagy kezdeményezésére; arra, hogy a számlálás ezúttal nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is "számláló lapok" kérdőpontjainak megválaszolása utján történik. Ehhez kapcsolódva az utasitás egyfelől azt is hangsúlyozta, hogy a közönségtől a számlálólapok és házigyüjtőivek kitöltésén kivül egyéb munkát nem követelhetnek meg; másfelől, hogy a számlálás ily rendszere mellett csak igen kevés költség merül fel, "de amelyet minden község maga tartozik viselni". A 19. század utolsó harmadában a népszámlálások lajstromos kérdőiveit világszerte az egyéni felvételi minták: a számlálólapok váltották fel. Magyarország ezen a téren az úttörők közé tartozott. A népességi adatokat 1880-ban a két nemről egymástól csak árnyalatnyilag eltérő, de színében különböző számlálólap tudakolta; a férfiak számlálólapja fehér, a nőké halványkék volt. A kétféle minta felcserélése ugyan ismételten előfordult, de ez súlyosabb hibaforrást nem okozott. A számlálólap-rendszer természetesen módosította a feldolgozási technikát. A lajstromok rovatainak kimásolása és leösszegelése helyébe az egyéni lapoknak a különböző ismérvek szerinti csoportositása /szétvetése/ és az egyes kategóriákba sorozott lapok megszámlálása lépett. Az 1880. évi népszámlálás nagy horderejű tartalmi újításképpen tudakolta a nemzetiségi hovatartozást /1869-ben ez a tervekben még szerepelt, azután kimaradt/. Mégpedig nem közvetlenül, hanem közvetve: az anyanyelv bejegyzése utján; ennek tudakolását igen elismerésre méltó módon a nyelvtudás kérdezése egészítette ki; az anyanyelv kérdőpontjának válaszrovatába ugyanis azt is be kellett jegyezni, hogy a megszámlált anyanyelvén kivül még mely más hazai nyelvet /nyelveket/ beszél. A mellékfoglalkozás kérdezésére már 1869-ben is gondoltak, de akkor ez elmaradt; 1880-ban azután megvalósult, mégpedig "van-e mellékkeresete és milyen" formában. Ez is korszerű ujitásnak számit. 1380-ban még egy uj kérdés szerepelt, nyilván kísérletképpen; annak tudakolása, hogy a megszámlált beteg-e; mégpedig hány nap, hét, hónap óta? Budapesten a számlálólap kissé eltért az országos mintától és számlálólapot kellett kitölteni az ideiglenesen távollevőkről is. A begyűjtött adatok feldolgozásának központosítása - az 1880. évi népszámlálás igen nagy horderejű ujitása - olyan alapot rakott le, melyen a későbbi népszámlálások feldolgozási rendszere jól tovább épülhetett. A legtöbb feldolgozás kombináció nélküli, vagyis egy-egy személyi tulajdonságra /ismérvre/ vonatkozott. Emellett azonban két ismérv adatainak egybevetése is több esetben előfordult; többszörös /hármas stb./ kombinációkra 1880-ban még nem került sor. A nagy kombinációs lehetőségeknek az 1880-as adatfeldolgozás tehát csupán egy - bár alapvető részét aknázta ki. Az életkor-feldolgozás 1869-hez hasonlóan korévek /születési évjáratok/ szerinti tagolásban készült; de ezúttal formailag is helyes megjelöléssel /1880-ban született 0 éves, 1879-ben született 1 éves és igy tovább/. Az életkor alakulásáról nemcsak ez az alapfeldolgozás számolt be; több más tábla készült kor - pontosabban korcsoport kombinációban /családi állapot, irni-olvasni tudás, anyanyelv/. Az elsőizben tudakolt anyanyelvi adatokat - kombinációk nélkül - egy községi alaptáblán dolgozták fel. Ezenkivül a korral, a vallással, az irni-olvasni tudással és a 246