1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

Az 1980. évi népszámlálás két próbaszámlálásának programjában a nemzetiségi hovatartozás megállapítására mindhárom kérdés szerepelt. A próbaszámlálások eredményei lényegében igazolták a korábbi megállapításokat, miszerint a három kérdés közül a nemzetiségi bevallás a legalacsonyabb szintű, ezt követi az anyanyelvi hovatartozás, ugyanakkor a legmagasabb nagyságrendű az anyanyelven kivüli nyelvtudás bevallása. A fenti tények ismeretében az 1980. évi népszámlálás programjától függetlenül a nemzetiségi településeken kiegészitő felvételt készítettünk, melynek eredményétől azt vártuk, hogy a realitásokat jól megközelítő nemzetiségi adatokat biztosit. Az ENSZ javasolta az állampolgárság kérdésének feltevését is. Magyarországon ennek végképp nincs jelentősége, hiszen rendkivül kevés külföldi állampolgár él hazánkban, és mert a korábbi jelenlevő népesség helyett áttértünk a lakónépesség fogalmának használatára, igy azoknak a külföldieknek az összeírására sem került sor, akik a népszámlálás időpontjában itt tartózkodtak, de állandó lakóhelyük másutt volt. KULTURÁLIS KÉRDÉSEK Iskolai végzettség Az iskolai végzettség megfigyelése mindenkor a népesség műveltségi színvonalának megállapítására szolgál. Ez az a kérdéscsoport, amely - a foglalkozási kérdések melletttalán leginkább változik a népszámlálások módszertanában. Mind az összeirás, mind a feldolgozás tekintetében a legnehezebbek közé tartozik, tekintettel arra, hogy közel egy évszázadra visszanyúlóan kell felvételi és feldolgozási szempontból nyomon követnie a számos iskolareform által előidézett változásokat. Az 1910. évi népszámlálás volt az első, amely megkísérelte a legmagasabb iskolai végzettség megfigyelését, kiragadva néhány, a korra jellemző fokozatot /pl. a régi rendszerű középiskola 8., 6., illetve 4. osztálya/. Az oktatási rendszerben szereplő iskolázottsági fokozatok teljes skáláját először az 1941. évi népszámlálás programja tartalmazta. A későbbi népszámlálások ezt a hagyományt folytatták. A felsőfokú végzettekről szakok szerint 1930-tól, a középiskolaiakról viszont csak 1949-től állnak rendelkezésre adatok. Általában valamennyi népszámlálásról elmondható, hogy bővebben csak az oktatási rendszerben szereplő végzettségekkel foglalkoztak. Ezen belül az utóbbi felvételek valamennyi elért fokozatot összeírták, de néhány kivételtől eltekintve, csak a legmagasabb megszerzett végzettség került kimutatásra. Olyan népszámlálás, amely képes lett volna összeirni és bemutatni a lakosság képzettségének teljességét - ideértve a különféle szaktanfolyamokon, szakvizsgával szerzett képesítést stb. - eddig még nem volt. Az 1980. évi népszámlálás a múlthoz képest lényegesen szerényebb keretek között tehette fel az iskolázottságra vonatkozó kérdéseit. A kis formátumu kérdőiven sikerült megtartani "táblázatos formában" az oktatási rendszerbe tartozó iskolák különféle tipusaiban végezhető osztályszámok teljes elszámolását. A befejezett végzettség megjelölése, illetve megszerzésének éve csak látszólag uj információ a tiz évvel korábbihoz viszonyítva, akkor már, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettségekre vonatkozóan - a megszerzési évre a 25 %-os reprezentáció keretében - külön kérdőpont állt rendelkezésre. Ugyanakkor a kérdés ilyen formában való 21