1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

VIII. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA

emelkedett. A szülőképes korú házas nők iskolázottsági szintje - mivel ezek jelentős része fiatal, tanulókorban levő, illetve esti tagozaton továbbtanulók köréből tevődik össze - még kedvezőbben alakult, mint az összes házas nőké. Ebben a javulásban természetesen még az is szerepet játszott, hogy a folyamatosan kiöregedett kevésbé iskolázott réteget képzettebb fiatalok váltották fel. Már önmagában az a tény, hogy jelenleg a legkevésbé iskolázott - családtervezést is ritkán alkalmazó - legtermékenyebb réteg elvesztette döntő sulvát a szülőképes korú házas nők körében, eleve a termékenység visszaesése irányába hatott. Az ilyen korú, általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettségű házas nők termékenysége 1960 óta emelkedett ugyan - száz nőre számitva 231-ről 250-re -, de e réteg aránya a szülőképes korú nők körén belül erőteljesen visszaesett /66 %-ról 15 %-ra/. Lényegében csak az ilyen alacsony iskolázottságuak családjaiban születik annyi gyermek, ami az egyszerű reprodukcióhoz elegendő, viszont az össztermékenység alakulása szempontjából e réteg súlya mindinkább kisebb jelentőségű. A szülőképes korú házas nők körében a - ma már többséget képviselő - befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége is fokozatosan emelkedett a két évtized alatt; átlagos gyermekszámuk azonban igv is 32 %-kal maradt alatta a kevésbé iskolázottakénak. A magasabban iskolázottak, vagyis a középiskolai és felsőfokú végzettségűek átlagos gyermekszáma 1960-1970 között csökkent, majd az elmúlt évtizedben a husz évvel korábbi szint fölé emelkedett, de igy is jóval kisebb, mint bármely alacsonyabban iskolázott rétegé. A szülőképes korú házas nők körén belül a különböző Iskolázottságuak minden csoportjában jelentkező termékenységnövekedés főképpen abból adódott, hogy az 1973-as népesedéspolitikai intézkedések hatására a nők előbbre hozták a tervezett gyermek születésének időpontját. Az intézkedések főleg a fiatalabb, elsősorban az 1950-es években született nagylétszámú évjáratokba tartozókra hatottak, akik az 19 70-es évtizedben léptek szülőképes korba. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a 40-49 éves, vagyis a termékeny életszakaszt befejező nők között már nem tapasztalható növekedés, hanem mind a kevésbé, mind a magasabban iskolázott nők átlagos gyermekszámának korábbi, általában csökkenő tendenciája érvényesült. Az iskolázottsági szint emelkedésének negativ hatását a termékenységre mutatja az 1960. évi megoszlásra standardizált mutató, mely szerint, ha az iskolai végzettség megoszlása azonos lett volna az 1960. évivel, akkor a propagativ korú 100 házas nőre az 1980. évi 172 helyett 217 gyermek jutott volna. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a nők gyermekszám szerinti megoszlását az országos arányoktól eltérő képet kapunk. A gyermektelen nők aránya lényegesen magasabb az országos aránynál a felsőfokú végzettséget szerzettek /61 %-kal/ és a középiskolai végzettségűek /39 %-kal/ körében. Az általános iskola 8 osztályát végzettek és az ennél alacsonyabb végzettségűek nem érik el az országos mértéket. Az egy gyermeket szült házas nők megoszlási arányszámai az általános iskola 8 osztályát végzettek és az ennél magasabb végzettségűek esetében egyaránt meghaladják az országos arányt /7,30, illetve 23 %/, mig az alacsonyabb végzettségűek körében ezek a mutatók lényegesen kisebb arányokat jeleznek /általános iskola 6-7 osztályt végzetteknél 22 %-kal, 1-5 osztályt végzetteknél 41 %-kal, iskolába nem jártaknál 67 %-kal alacsonyabb/ az országosnál. 154