1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

V. A NAPONTA INGÁZŐ AKTIV KERESŐK FŐBB JELLEMZŐI

Az elmúlt két évtizedben az ingázók között - hasonlóan az összes aktiv keresőnél tapasztaltakhoz - csökkent a fizikai foglalkozásúak, és növekedett a nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak részaránya. Az 1960-as évtizedben az ingázókon belül 86 %-ról 82%ra csökkent a fizikai, és 14 %-ról 18 %-ra nőtt a nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak aránya. 1980-ban 960 ezer fizikai és 258 ezer szellemi dolgozó ingázott, vagyis az előbbiek 79 %-os, az utóbbiak 21 %-os arányt képviseltek az ingázók között. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban a fizikai foglalkozású aktiv keresők köréből közel minden negyedik, a szellemiek közül pedig minden hatodik dolgozó ingázott. A fizikai tevékenységet végzők közül az építőipari foglalkozásúak ingáztak a leginkább; az ilyen jellegű tevékenységet végzők kétötöde lakóhelyétől eltérő településen dolgozott. A szállítási és hírközlési munkakörökben dolgozók egyharmada, az ipari foglalkozásúak 30 %-a, a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet végzők közel egyötöde, a mezőgazdasági foglalkozásúak 15 %-a ingázott. A szellemi foglalkozásúak közül a műszaki jellegű munkakörökben dolgozóknál volt a legnagyobb mértékű az ingázás /21 %/, az egészségügyi és kulturális foglalkozásúaknál pedig a legalacsonyabb /14 %/. Az aktiv keresők és az ingázók összetétele a tevékenység jellege szerint Megnevezés Fizikai foglalkozású Nem fizikai' /szellemi/ foglalkozású 1960 1970 1980 1960 1970 1980 Aktiv keresők száma II 000 fői Ingázók száma /I OOO fő/ Ingázók az aktiv keresők százalékában 3 938 3 736 3 520 546 805 960 13,9 21,5 27,3 822 1 253 1 549 90 172 258 11,0 13,7 16,6 1980-ban az ingázók között a munkásosztályhoz tartozók jóval nagyobb hányadot /73 %-ot/ képviseltek, mint az összes aktiv keresőn belül ,/57 %/. A munkásosztályhoz tartozó aktiv keresőknek 31 %-a lakóhelyéről más településen levő munkahelyre ment naponta dolgozni. E mutató értéke a szövetkezeti parasztságnál 17 %, az értelmiségi és egyéb szellemi rétegnél 16 % volt. AZ INGÁZÁS FŐBB TERÜLETI JELLEMZŐI Az ingázás területi eloszlásának arányosabbá válását jelzi, hogy a Budapestre bejárók száma az elmúlt évtizedben érdemben nem változott /a számszerű növekedés az ezer főt sem érte el/, ugyanakkor a vidéki városok munkahelyeire 1980-ban 126 ezerrel /29 %-kal/, a községekben levő munkahelyekre pedig 114 ezerrel /34 %-kal/ többen jártak be dolgozni, mint tiz évvel korábban. Lakóhely oldaláról nézve a változást megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben a községekben lakó aktiv keresők 62 ezres csökkenése mellett, 203 ezerrel emelkedett 127