1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

A BEOSZTÁS SZERINTI ÖSSZETÉTEL Az 1980. évi népszámlálás adatai alapján a vezető, irányitó beosztásban levők, valamint a beosztott ügyintézők egyharmada rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A beosztott ügyviteli dolgozók között a diplomások hányada 1 %. A másfélezer szellemi önálló közel fele felsőfokú végzettségű. A diplomások oldaláról megközelitve ez azt jelenti, hogy a nem fizikai (szellemi) foglalkozást folytatók 31 %-a került vezető, irányitó beosztásba, közel 68 %-uk pedig beosztott ügyintézői és 1 %-uk ügyviteli munkakört lát el. Önálló szellemi foglalkozást mindössze 0, 2 %-uk folytat. A diplomások beosztás szerinti összetételét elsősorban az életkor befolyásolja. A vezető, irányitó beosztásúak túlnyomó többsége 30 évesnél idősebb, a 126 ezer vezető közül csak 18 ezren tartoznak (14 %) az ifjúság körébe. Legnagyobb arányban vezető beosztásba az 55-59 évesek kerültek, e korcsoport lát el vezető, irányitó feladatkört. Az 50-54 évesek korcsoportja még megközelíti az öt évvel idősebbekét, de a náluk fiatalabbaknál már rohamosan csökken a vezető, irányitó beosztásban levők aránya és ezzel párhuzamosan nő a beosztott kategóriáké. A 60 éves és idősebbeknek is csak egyharmada került vezetői pozicióba. E mellett viszont érdemes megjegyezni, hogy szellemi önálló tevékenységet legnagyobb arányoan (1 %) ebből a korcsoportból folytatnak. A korábban szellemi foglalkozást folytató inaktiv keresők közül a saját jogon nyugdijasok 32 %-a ment vezető beosztásból nyugdijba. A gyermekgondozási segélyen levő inaktívak körében viszont még a 7 %-ot sem éri el a korábbi vezetők aránya. Ugyanekkor a segélyt leginkább igénybe vevő 20-39 éveseknél a vezető, irányitó beosztásúak aránya 11 % felett van. Ebből az következik, hogy a már vezető beosztásban levő fiatal nők nem olyan mértékben élnek a lehetőséggel, mint az alacsonyabb beosztásúak. A diplomások beosztás szerinti összetételét nem kis mértékben befolyásolja az életkor mellett a szervezett végzettség szintje is. A diploma szintjének emelkedésével párhuzamosan nő azoknak a száma és aránya, akik vezető, irányitó beosztást töltenek be. Az egyetemet végzettek több mint egyharmada, az "egyéb felsőfokú" diplomásoknak viszont csak 22 %-a a vezető, irányitó. Korcsoportonként a végzettség szintje és a vezető, irányitó beosztás párhuzamba állítása már nem olyan egyértelmű. Az ifjúság körében nagyobb arányban töltenek be irányitó beosztást a főiskolát, mint az egyetemet végzettek. A 2 5-29 éves főiskolát végzett aktiv keresők 22 %-a, az egyetemi diplomásoknak csak 16 %-a vezető. Idősebb korban e téren az egyetemet végzettek kerülnek előtérbe. Ennek egyik oka, hogy a főiskolát végzettek hamarabb kezdenek dolgozni, de szerepet játszik a végzettség eltérő jellege is. Az egyetemi diplomások jelentős része végez olyan szakokon, amelyeknél - a munkakörök sajátosságaiból adódóan - viszonylag kevés a vezető beosztású. A vezető, irányitó beosztásban dolgozók aránya az oktatási, tudományos, közművelődési jellegű diplomások körében a legalacsonyabb (17 %), hiszen az oktatói munkakörök zöme (gyakorlatilag az iskolák igazgatói és ezek helyettesei kivételével mindegyik) a népszámlálás besorolása szerint a beosztott ügyintézői katagóriába tartozik. Hasonló tényezők okozzák, hogy az egészségügyi diplomásoknál is viszonylag alacsony (22 %) a vezető-, irányitó-arány. Ezzel szemben kiugróan magas (50 % feletti) részesedés jellemzi a mezőgazdászokat, és a kereskedelmi végzettségűeket. Ez utóbbiaknál többnyire az növeli az arányt, hogy gyakorlatilag minden kereskedelmi, vendéglátóipari egység vezetőjét a népszámlálás e kategóriába sorolja be. A műszaki és közgazdasági diplomásoknál is igen jelentős (40 % körüli) hányad végez vezető, irányitó tevékenységet. 32