1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 33. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A naponta ingázók adatai (1983)

II. AZ INGÁZÁS FŐBB TERÜLETI JELLEMZŐI - A megyén belüli és a megyék közötti ingázás alakulása

Az egyes megyei városok ingavándorforgalmának alakulását nemcsak az adott megyei városnak az ország társadalmi-gazdasági életében elfoglalt helye, hanem a településhálózati környezet is befolyásolja. 19 80-ban azok a megyei városok vonzották szám szerint a legtöbb település munkaerejét, amelyek aprófalvas megyék központjai, mint pl. Miskolc és Pécs. A megyei városoknak - a fővároshoz hasonlóan - a legfontosabb külső munkaerőforrását a napi munkaerő-vonzás1 körzetbe tartozó településeken élő aktiv keresők jelentették. A megyei városok napi munkaerő-vonzási körzetébe sorolt települések viszonylag kis hányadot képviseltek az összes vonzott településen belül, de a megyei városok munkaerő-ellátásában sulyuk meghatározó volt. Debrecen és Szeged térségében a napi munkaerő-vonzási körzetbe tartozó települések aránya mindössze 6, illetve 8 % volt, de innen származott az adott városba bejárók 82, illetve 77 %-a. A Győrbe bejáróknak ugyancsak 82 %-a lakott a napi munkaerő-vonzási körzetbe tartozó településeken, de itt ezen települések is viszonylag magasabb hányadot /18 %-ot/ képviseltek a vonzott településeken belül. A többi megyei városhoz képest kisebb mértékű volt a napi munkaerő-vonzási körzetből történő bejárás Miskolc és Pécs esetében /69, illetve 61 %/. A megyei városokba bejáró aktiv keresők lakóhely szerint 1980 Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Terület /lakóhely/ bejáró százalék települések száma bejáró százalék települések száma bejáró százalék települések száma bejáró százalék települések száma bejáró százalék települé sek száma Napi munkaerővonzási körzetbe tartozó települések 82,3 30 82,3 68 69,4 85 60,5 92 76,8 28 Napi munkaerővonzási körzeten kivüli települések 17,7 437 17,7 312 30,6 608 39,5 477 23,2 337 összesen 100,0 467 100,0 380 100,0 693 100,0 569 100,0 365 A MEGYÉN BELÜLI ÉS A MEGYÉK KÖZÖTTI INGÁZÁS ALAKULÁSA Az ingázás mértéke - megyei szinten - nagyrészt függ az egyes megyék termelési szerkezetének főképpen ipari, vagy mezőgazdasági jellegétől, emellett jelentősen befolyásolja a fővárostól való távolság, illetve a vidéki ipartelepek, nagyberuházások területi elhelyezkedése. Tekintettel arra, hogy az aktiv keresők közül az minősül ingázónak, aki munkavégzés céljából átlépi a lakóhely szerinti településének közigazgatási határát, ezért adott megyében az ingázás mértéke részben függ a megye településeinek számától is. Az elmúlt évtized során a megyén belüli ingavándorforgalom jóval nagyobb mértékben /33 %-kal/ emelkedett, mint a megyék közötti munkaerőmozgás /7 %-kal/. A megyén belüli ingázók száma 1970 óta legnagyobb mértékben gyarapodott Szabolcs-Szatmár /79 %-kal/, Zala /48 %-kal/, Tolna /47 %-kal/, Somogy /45 %-kal/ és Hajdú-Bihar megyében /43 %-kal/. Ugyanezen idő alatt a más megyébe eljárók száma leginkább Szabolcs28