1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 33. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A naponta ingázók adatai (1983)

II. AZ INGÁZÁS FŐBB TERÜLETI JELLEMZŐI - A napi ingázás szerepe, a főváros munkaerő-gazdálkodásában

zetbe tartozó települések aktiv keresőinek csak 36 %-a dolgozott ugyanott ahol lakott és 64 %-a eljáró volt, akiknek több mint négyötöde a fővárosban dolgozott. Érdemes röviden áttekinteni, hogy az agglomerációs övezetbe tartozó települések közül melyiknél, milyen mértékben érvényesült a főváros munkaerőt felszivó hatása, vagyis, hogy az egyes településekről dolgozni eljárók milyen hányadát kötötte le a főváros. A fővárosba járt dolgozni az eljáróknak - majdnem egésze, 90-99 %-a 13 településről: Dunakeszi, Budaörs, Csömör, Ecser, Gyál, Kerepestarcsa, Maglód, Nagykovácsi, Pécel, Pilisborosjenő, Solymár, Üröm, Vecsés; - 80-89 %-a a következő 11 településről: Érd, Alsónémedi, Budakalász, Budakeszi, Csornád, Diósd, Dunaharaszti, Fót, Gyömrő, Nagytarcsa, Üllő; - 70-79 %-a 9 településről: Szentendre, Göd, Halásztelek, Mogyoród, Pilisvörösvár, Pomáz, Szigetszentmiklós, Tárnok, Törökbálint; - 50-69 %-a 3 településről: Százhalombatta, Csobánka, Taksony; - 50 %-nál kisebb része 7 településről: Leányfalu, Pilisszentiván, Pócsmegyer, Szigethalom, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Tököl. /Megjegyzendő, hogy 1970 óta 18-ról 13-ra csökkent azoknak a településeknek a száma, amelyek az első - 90-99 %-os - kategóriába tartoztak, ugyanakkor azon települések száma, amelyeknél az összes eljáró 80-89 %-a Budapestre járt dolgozni 7-ről 11-re növekedett./ Szám szerint legtöbben Érdről /II 900/, Gyálról /6 700/, Vecsésről /6 600/, Dunakesziről /6 200/, Budaörsről /5 700/, Dunaharasztiról /5 100/ jártak dolgozni Budapestre. Ezek együttvéve az egész agglomerációs területről a fővárosba dolgozni járók 39 %-át adták. A budapesti agglomerációs övezet településein kivül, a napi munkaerő-vonzási körzetbe tartozó többi település között szintén voltak olyanok, amelyeknél a főváros munkaerő-felszivó hatása erősen érvényesült. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a településeket, amelyekben az aktiv keresőknek legalább fele eljáró volt, ugyanakkor az eljáróknak legalább 70 %-a Budapesten dolgozott. Ezek a települések a következők: Albertirsa, Biatorbágy, Ceglédbercel, Dány, Erdőkertes, Felsőpakony, Gomba, Inárcs, Isaszeg, Kajászó, Kakucs, Kóka, Mende, Pánd, Páty, Péteri, Pilis, Pilisszántó, Sülysáp, Szentmártonkáta, Tápióság, Tápiószecső, Tóalmás, Uri, Veresegyház. 1980-ban a fővárosba dolgozni járók kétötödét az ipar, 16 %-át a szállitás és hirközlés, 14 %-át az épitőipar, egytizedét a kereskedelem kötötte le, további 13 %-uk a szolgáltatás jellegű ágakban dolgozott, ugyanakkor a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a vízgazdálkodás alig több mint 5, illetve 1 %-ukat foglalkoztatta. A fővárosba bejárók közül tehát - mind számszerűen, mind arányait tekintve a legtöbben az iparban dolgoztak. Azt vizsgálva azonban, hogy a főváros különböző népgazdasági ágakhoz tartozó munkahelyei milyen mértékben vettek igénybe külső forrásból származó munkaerőt, a sorrend másképpen alakult. Budapesten a viszonylag kevés /40 ezer/ mezőgazdasági és erdőgazdálkodási munkahelyen volt a legmagasabb a külső forrásból nyert munkaerő hányada /27 %/, ezt követően a még kisebb létszámú /10 ezer fős/ vízgazdálkodásban /25 %/. A szállitás és hirközlés 137 ezer fővárosi munkahelyén 24