1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 33. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A naponta ingázók adatai (1983)

II. AZ INGÁZÁS FŐBB TERÜLETI JELLEMZŐI - A napi ingázás szerepe, a főváros munkaerő-gazdálkodásában

a dolgozók 24 %-a volt bejáró, hasonló arányú /22 %/ volt a külső forrásból származó munkaerő-nyeresége az építőiparnak is /az itt dolgozó 132 ezer főből 29 ezer volt a bejáró/. A 434 ezer ipari munkahelyre 83 ezren jártak be más településekről dolgozni, vagyis a főváros ipari munkahelyein foglalkoztatottak közel egyötöde. A külső forrásból származó munkaerő-nyereség a kereskedelemben, valamint a szolgáltatás jellegű ágakban az előbbieknél jóval kisebb mértékű /13, illetve 9 %/ volt. A Budapestre bejáró és az ott dolgozó aktiv keresők összetétele népgazdasági ág szerint 1980 Népgazdasági ág Helyben dolgozó Bejáró Helyben dolgozó Bejáró Bejáró a helyben dolgozó százalékában Népgazdasági ág 1000 fő százalék Bejáró a helyben dolgozó százalékában Ipar 434 83 35,9 40,3 19,1 Épitőipar 132 29 11,0 14,1 21,8 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 40 11 3,3 5,3 27,3 Szállitás és hírközlés 137 33 11,3 16,2 24, 3 Kereskedelem 150 20 12,4 9,8 13,4 Vízgazdálkodás 10 3 0,9 1,3 25,0 Személyi és gazdasági szolgáltatás 69 8 5,7 3,9 11,6 Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás 158 13 13,1 6,6 8,6 Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások 78 5 6,4 2,5 6,5 összesen 1 208 205 100,0 100,0 17,0 19 80-ban a fővárosban lakó aktiv keresők között a fizikai, illetve a szellemi tevékenységet végzők aránya közel azonos /51, illetve 49 %/ volt, mig a Budapestre bejárók több mint háromnegyedét /77 %-át/ a fizikai dolgozók alkották, ennek megfelelően a szellemiek aránya 23 % volt. A fővárosban lakó és ott dolgozó fizikai foglalkozású aktiv keresők, valamint a bejárók állománycsoport szerinti összetétele eltérően alakult: az előbbiek között fele arányban voltak a szakmunkások, mig a bejáróknak 44 %-át alkották, vagyis az utóbbiak körében a nem kvalifikált munkaerő részaránya magasabb /betanitott munkás 39 %, segédmunkás 17 %/ volt, mint a budapesti lakóhelyükön dolgozók között /37, illetve 13 %/. Ebből következik, hogy a főváros külső forrásból származó munkaerő-nyeresége a segédmunkásoknál volt a legmagasabb /29 %/, a szakmunkásoknál a legalacsonyabb / 22 %/, a betanitott munkásoknak pedig egynegyede járt be más településekről dolgozni. A főváros különböző munkahelyein szellemi tevékenységet végző aktiv keresők 9 %-a járt be más településekről dolgozni. A külső forrásból származó munkaerő-nyereség a vezető, irányitó beosztásban levőknél megegyezett az átlagossal, a beosztott ügyintézőknél kissé alacsonyabb /8 %/, az ügyvitelieknél pedig magasabb /12 %/ volt, mint az átlag. 4 Aktiv keresők 25