1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A lakásviszonyok hatása a nők termékenységére

A lakásállomány növekedése — ahogy ezt mind a népszámlálási lakásadatok, mind pedig a folyamatos lakásstatisztika adatai igazolják — a felszabadulás óta az elmúlt évtizedben volt a legjelentősebb. Mivel pedig az újonnan épített lakások döntő hányada két- és több szobás, az egyszobás lakások száma pedig nagymértékben csökkent, így jelentősen javult a lakások nagyság szerinti összetétele. A lakásállomány növekedése és nagyság szerinti javulása következtében a házas nők lakásviszonyaiban is örvendetes változás következett be. 1970-ben a házas nőknek közel 40 %-a egyszobás lakásban lakott, ez az arány 1980-ra felére esett vissza (18,5 %). A kétszobás lakásban élő házas nők száma már 1970-ben is túlsúlyban volt (48,3%), de ez még emelkedett és 1980-ra arányuk már 50,8 %. A 3 vagy több szobás lakásban élő házas nők száma több mint kétszeresére emelkedett, arányuk 13,3 %-ról 30,7 %-ra nőtt az utolsó tíz év folyamán. Az egyszobás lakásban élő szülőképes korú házas nőknek ma is csak minimálisan van kisebb átlagos gyermekszáma (száz nőre számítva 172), mint a három- és több szobás lakásban élőknek (176). Ez a két mutató tíz évvel ezelőtt éppen fordított képet jelzett és ebben az eltérésben látszik némileg tükröződni az az intézkedés, mely kimondta (1975-ben a XI. Pártkongresszuson), hogy a 3 vagy több gyermekes anyákat soron kívül lakáshoz kell juttatni. (Kérdés, hogy hány család vállalkozik arra, hogy megszülje a 3., ül. 4. gyermekét ennek az ígéretnek a birtokában, ugyanis nem tudja, hogy ez mennyi idő alatt valósul meg, továbbá nyilvánvaló meggondolás tárgyát képezi az is, hogy a nagyobb lakás nagyobb költséggel jár együtt.) 1970-ben ugyanis még az egyszobás lakásban élő szülőképes korú nők átlagos gyermekszáma volt magasabb (185), mint a három- vagy több szobás lakásban élőké (167). A házas nők megoszlása és átlagos gyermekszáma lakásnagyság szerint Szobák száma * Házas nők megoszlása 100 házas nőre jutó gyermek Szobák száma * 1970 1980 1970 1980 15-49 éves 1 35,5 15,3 185 172 2 50,4 50,2 178 170 3—X 14,1 34,5 167 176 Összesen 100,0 100,0 179 172 50—X éves 1 45,1 25,0 269 223 2 43,4 52,1 269 225 3—X 11,5 22,9 226 221 összesen 100,0 100,0 264 224 A házas nők lakásnagysága és átlagos gyermekszáma közötti összefüggések tendenciáit a gyermekek száma és a lakások szobaszáma szerinti megoszlások alakulása is jól tükrözi. A szülőképes korú 3 vagy több gyermekes házas nők lakásviszonyai az utóbbi tíz évben lényegesen javultak ugyan, de még ma is jelentős azoknak a száma, akik egyszobás lakásban laknak. 1970-ben az egyszobás lakásban lakó 15-49 éves nők közel egynegyedének volt 3 vagy töb>gyermeke, ma ez az arány 18,4%. 40