1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A lakásviszonyok hatása a nők termékenységére

A gyermekszám oldaláról közelítve a kérdéshez azt mondhatjuk, hogy 1970-ben a háromgyermekes nőknek 38 %-a, a 4 vagy több gyermekeseknek pedig 48 %-a lakott egyszobás lakásban, 1980-ra ez az arány csökkent ugyan, de még mindig magas (18%, ill. 28% ). A házas nők a lakás nagysága és gyermekszám szerint (Százalék) Szobák száma Összesen 0 1 2 3 4-X Szobák száma Összesen gyermek 1970 1 38,4 45,9 36,9 32,3 37,8 48,0 2 48,3 41,7 48,9 52,1 49,6 43,8 3—X 13,3 12,4 14,2 15,6 12,6 8,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1980 1 18,5 28,8 18,5 13,4 18,0 28,3 2 50,8 49,0 51,7 50,9 50,7 50,1 3—X 30,7 22,2 29,8 35,7 31,3 21,6 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az elmúlt évtized alatt a házas nők által lakott lakások komfortossága is nagymértékben javult. Ez természetesen az újonnan épített lakások jobb felszereltsége, a régi lakások egy részének korszerűsítése, valamint az elavult, régi lakások szanálásának a következménye. Ennek megfelelően jelenleg a szülőképes korú házas nőknek 61 %-a komfortos, 12 %-a félkomfortos és 27 %-a komfort nélküli lakásban lakik. Ezek az arányok még tíz évvel ezelőtt úgy alakultak, hogy komfortos lakásban a nőknek csak 28%-a, félkomfortban - a jelenlegivel közel azonos — alig 12%-aélt, viszont a komfort nélküli lakásban lakók még több mint 60 %-ot képviseltek. Az egyes komfortfokozatok alakulásánál napjainkban is egyértelmű az a jelenség, hogy a száz házas nőre jutó átlagos gyermekszám a komfortos lakásoknál a legalacsonyabb, a komfort nélkülieknél a legmagasabb. 6 Termékenységi adatok 41