1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

A szülőképes korú kereső házas nők termékenysége társadalmi-gazdasági csoport szerint (Százalék) Társadalmi-gazdasági csoport, időpont összesen 0 1 2 3 4—X 100 nőre jutó Társadalmi-gazdasági csoport, időpont összesen gyermek Fizikai dolgozó Aktív keresők Mezőgazdaságban 1960 100,0 11,5 26,5 31,8 15,1 15,1 214 1980 100,0 6,1 20,0 47,4 17,5 9,0 211 Nem mezőgazdaságban 1960 100,0 21,8 33,6 26,6 10,4 7,6 156 1980 100,0 12,5 27,2 44,4 11,3 4,6 172 Inaktív keresők 1960 100,0 27,1 31,3 22,9 9,7 9,0 152 1980 100,0 1,9 38,6 43,1 11,7 4,7 183 Együtt 1960 100,0 17,1 30,3 28,9 12,6 11,1 182 1980 100,0 9,4 28,2 44,6 12,4 5,4 181 Nem fizikai (szellemi) foglalkozású 1960 100,0 27,2 39,1 24,0 6,8 2,9 121 1980 100,0 15,0 36,8 41,8 5,5 0,9 141 összesen 1960 100,0 19,7 32,6 27,7 11,1 8,9 166 1980 100.0 11,7 31,7 43.5 9,6 3,5 164 A nem mezőgazdaságban dolgozó fizikai foglalkozású nők 1960 óta tapasztalt termékenységnövekedését tovább vizsgálva, összevont népgazdasági áganként és ezen belül állománycsoportonként eltérő mértékű (1—22 %-os), de általános emelkedés mutatkozik. (Az emelkedés jelentőségét növeli, hogy az adatok aktív keresőkre vonatkoznak, így a magasabb termékenységű gyermekgondozási segélyen levőket nem tartalmazzák.) Az 1960. és 1980. évi adatokra egyaránt jellemző, hogy a szakképzettség növekedésével párhuzamosan csökken a termékenység. Ezt a tendenciát tükrözik a házas nők állománycsoportonkénti átlagos gyermekszámai. Népgazdasági áganként összehasonlítva az utóbbi két évtized adatait, a növekedés mértéke a szállítás'és hírközlés területén foglalkoztatott házas nőknél a legmagasabb, ahol a 100 nőre jutó gyermekszám 17 %-kal, (164-ről 192-re) emelkedett. Ezen belül a szakmunkások körében 20 %-os, a betanított munkásoknál 13 %-os, a segédmunkásoknál 22 %-os emelkedés jelentkezik. Az ipar, építőipar betanított és segédmunkásainak mutatója, 20, ill. 21 %-os, a szakmunkásoké jóval kisebb (5 %-os) növekedést jelez, ez együttesen 14 %-os termékenységjavulást eredményezett. A kereskedelemben dolgozó házas nők közül szintén a szakmunkások termékenysége nőtt a legkisebb mértékben, így jelenlegi mutatójuk (135 gyermek) — az ipar, építőipar szakmunkásaihoz hasonlóan (137 gyermek) — a szellemi foglalkozású házas nők országos átlagát (140 gyermek) sem éri el. A betanított és segédmunkások 10, ill. 21 %-os pozitív eredményével együtt is csupán 6 %-os a kereskedelmi dolgozók termékenységnövekedése. Az egyéb népgazdasági ágakban .vagyis a különböző szolgáltatások területén dolgozó nők termékenysége emelkedett a legkevésbé (4 %-kal). Közülük a szakmunkásoknál 12, a segédmunkásoknál 10 %-os a növekedés. A betanított munkásoknál csak 4 %-os a javulás 1960-hoz viszonyítva, de az 1980. évi 193-as gyermekszámátlag így is magasabb az összes házas nő országos átlagánál. 37