1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

Az aktív kereső házas nők termékenysége a nem mezőgazdasági ágazatokban, fizikai állománycsoport szerint Népgazdasági ág, állománycsoport 100 házas nőre jutó gyermek 1960 1980 Ipar, építőipar Szakmunkás 130 137 Betanított munkás 147 177 Segédmunkás 178 215 Együtt 153 175 Szállítás és hírközlés Szakmunkás 122 147 Betanított munkás 165 187 Segédmunkás 178 217 Együtt 164 192 Kereskedelem Szakmunkás 134 135 Betanított munkás 155 171 Segédmunkás 179 216 Együtt 154 163 Egyéb népgazdasági ágak Szakmunkás 125 140 Betanított munkás 185 193 Segédmunkás 198 217 Együtt 188 196 FOGLALKOZÁS Az aktív kereső házas nők termékenysége foglalkozásuk szerint az utolsó két népszámlálás adatainak tükrében figyelhető meg. A kiemelt egyéni foglalkozások magukban foglalják azokat a tipikusan női munkaköröket, ahol több a nő, mint a férfi, valamint azokat a foglalkozásokat, melyet a nők közül a legtöbben folytatnak. A kiemelt foglalkozások közül mindkét időpontban, szembetűnően legmagasabb a mezőgazdasági munkát végző nők termékenysége. A 100 házas nőre jutó gyermek a növénytermesztő foglalkozásúaknál 240^01 229-re csökkent, az állatgondozóknál viszont 11 %-os emelkedés tapasztalható és így mutatójuk 234 gyermeket jelez. Rajtuk kívül csak a kisegítő munkakörben dolgozó szakképzetlen takarítónők, hivatalsegédek érik el a két gyermek körüli átlagot (2,27, ill. 1,98). A textilruházati ipari, valamint a fodrász, kozmetikus foglalkozást folytató nők körében bár emelkedés jelentkezik (9, ill. 23 %), az utóbbiak átlagos gyermekszáma jelenleg is nagyon alacsony (125V 38