1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Lakás adatok I. (1981)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
LAKÁS Laká s az eredetileg e célra épitett vagy lakássá átalakitott és jelenleg is emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára szolgáló helyiségek (lakó-, főző-, egészségügyi stb. helyiségek) egymással általában műszakilag (épitészetileg) összefüggő egysége, amelynek külön bejárata van közterületről (utca, tér stb.) vagy udvarról, illetve az épületen belüli közös térből (lépcsőház, előcsarnok, folyosó stb.). A lakás egy helyiségből is állhat. Az úgynevezett otthonházak (nyugdijasok, szobabérlők, fiatal házasok háza) azon lakásegységei, amelyekben a lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számitanak. Egy lakás nak minősül az egymással műszakilag (épitészetileg) összefüggő - belső átjárókkal összekötött - helyiségek csoportja, még akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróit ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárták és az igy elválasztott lakóhelyiségek több háztartás otthonául szolgálnak (pl. társbérlet esetén). Nem számit külön lakásnak az olyan különálló, egyetlen helyiség (pl. nyári konyha), amelyet azzal a céllal épitettek, hogy a lakás részét képezze, tekintet nélkül arra, hogy abban a lakást használó család vagy más háztartás (pl. albérlő) lakik. Ugyanakkor az albérlőtartás céljára épitett második és további, nyári konyha elnevezésű vagy más ilyen jellegű épitmény lakott helyiségeinek adata a lakások számában nem szerepel. Ezek lakott egyéb lakásegységek. Amennyiben egyes, korábban összefüggő helyiségeket (lakást) önálló lakás (lakások) kialakitása céljából műszakilag megosztottak (leválasztottak), akkor annyi különálló lakásnak minősül, ahány műszakilag önálló lakást alakitottak ki a korábbi egy lakásból. Az "egy lakás" fogalmának meghatározására a - nemzetközi statisztikai gyakorlatban is elfogadott - műszaki (épitészeti) egységet az 1960. évi népszámlálás alkalmazta első izben. E fogalom pontos meghatározásának hiányában az 1949. évi népszámlálásnál a két- vagy többszobás, több család által lakott lakások egy részét családonként, mint külön lakást irták össze. A jelenlegi lakásfogalom figyelembevételével az ország 1949. évi lakásállományát az 1.3 sz. tábla lábjegyzete tartalmazza. A részletező adatok átdolgozására nem volt lehetőség, ezért a közlés az 1949. évi lakásadatokat az akkori fogalmaknak megfelelően tartalmazza. Lakott laká s az, amelybe az eszmei időpontban legalább egy személy állandó vagy ideiglenes lakóként be volt jelentve. A lakott lakások adatainak közlése az úgynevezett "lakónépesség"-re vonatkozik, ezért egyes, a lakónépesség különböző ismérvek szerinti megoszlásával kapcsolatos táblákon (az 1.15, 2.20, 2.22-24, 2.26-27, 2.50-54, 3. 19-21) a "Lakás lakónépesség nélkül" adatsor is szerepel. Az ide sorolt lakások lakottak ugyan, azonban csak olyan állandó bejelentett lakójuk van, aki - többnyire munkavégzés, tanulás miatt - egy másik lakásba ideiglenesen bejelentkezett. Az ilyen személyek adatai az ideiglenesen bejelentett lakóhelyük adataiban szerepelnek. Nem lakott laká s az, amelynek az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes bejelentett lakója nem volt. (Ilyenek: a kiadatlan, az átmenetileg üresen álló lakások, a műszakilag már átadott, de még igénybe nem vett uj lakások és a csak idényszerűen, általában dologidőben szállásként használt - pl. tanyai - lakások.) A nem lakott, személyi tulajdonu üdülőegységeket - fekvésük helyén, településén - 198 0-ban nem irták össze.így az 1980. évi lakásadatokban ezek száma nem szerepelés levonásra került az 1970. éviadatokbólis, azonban az 1960. évi és korábbi, nem lakott lakásokra vonatkozóadatok ezek számát is tartalmazzák. 220
