1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Lakás adatok I. (1981)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

LAKÁSOK NAGYSÁGA A lakások nagyságcsoportba sorolása egyrészt a szobák száma és nagysága, másrészt az alapterület szerint történt. A szobák száma és nagysága szerinti besorolá

s - az 1970. évit megelőző népszámlálások 2 2 6 m -nél nagyobb "lakószoba" szerinti csoportositásával szemben - az összes 4 m -es és nagyobb 2 2 szobák, illetve a lakószobák (12 m -nél nagyobb) és a fél- és kisszobák (4-12 m ) számának figyelembevételével a következő: 2 - az összes szobák száma szerinti csoportosítá

s - a 4 m -es és nagyobb szobák alapterületének figyelembevétele nélkül - a szobák, a fél- és kisszobák együttes száma alapján történt (pl. az egy szobából és két félszobából vagy kisszobából álló lakás igy háromszobás). Egyes táblákon e csoportosítás kibővül a konyhával való ellátottság szerint is; 2 - a szoba és félszoba alapjá

n csoportosított adatok esetében a 4-12 m alapterületű szobával is rendelkező lakások félszobánként is besorolásra kerültek. Amennyiben a lakásnak több 2 7-12 m -es félszobája is van, akkor két félszoba e csoportosításnál egy szobát képez. (Pl. 2 az egy szobából és két 7-12 m -es félszobából álló lakás az kétszobás.) Ugyanígy a két 2 4-6 m -es kiszoba vagy páratlan maradék kisszoba e csoportosításnál egy félszobának számit. A félszobás csoportosítást tartalmazó közlési táblák az összes szobaszám szerinti adatokkal való összhasonlitás megkönnyítése végett a besorolást általában összevontan - félszoba nélkül - is tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás, a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt, kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti csoportosításhoz viszonyítva. Néhány közlési tábla (1.11-14, 2.34, 2.36) csak az összevont lakásnagyságcsoport szerint mutatja be a lakások egyes ismérveit. Az egy helyiségből álló lakások adatai (1980-ban 26 ezer volt) a közlési táblákon az egyszobás lakások adatai között szerepelnek. Az 1970 előtti népszámlálások adatainak lakásnagyság szerinti átdolgozására nem volt lehetőség, ezért az adatok az akkori - lakószoba szerinti - fogalomnak megfelelően kerültek közlésre. A fogalomváltozás hatása azonban nem jelentős, igy az adatok átszámítás nélkül is összehasonlíthatók. Az alapterület szerinti nagyságcsoportba sorolá

s háromféle módon történt, mégpedig: - a lakás teljes alapterülete

: az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség, - a szobák együttes alapterülete

: az egy lakáshoz tartozó valamennyi szoba, - a lakóhelyiségek alapterülete

: az egy lakáshoz tartozó valamennyi szoba és konyha összegezett belső alapterületének négyzetméterben kifejezett nagysága szerint. Az alapterület meghatározásánál a válaszfalakat, szerkezeti elemeket (kémény, pillértest, nyílászáró beugrás) nem kellett figyelembe venni. Ugyanakkor a beépített berendezések (konyhaberendezés, szekrény) területe beletartozott az adott helyiség alapterületébe. A fedett és oldalt zárt erkény (loggia), fedett terasz, valamint a kétszintes lakások padlástéri (manzárd) lakrésze alapterületének felét, belső lépcsőjének vízszintes vetületét is hozzá kellett számítani a lakás, illetve a csatlakozó helyiség alapterületéhez. 221