1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Az aktiv keresők összetétele népgazdasági ág és társadalmi szektor szerint

növekedéséből 51 ezer a vidéki városokban, 52 ezer a községekben realizálódott, a fővárosban tapasz­talt 2 ezres csökkenés mellett. A kereskedelmi hálózat fejlesztése - az ágazat jellegéből adódóan ­hozzájárult a vidéken lakó, főleg a községekben élő nők foglalkoztatási lehetőségeinek bővüléséhez. Az építőipar aktiv keresőinek tiz év alatti 43 ezres állománynövekedése is nagyrészt a vi­déki létszámot gyarapította. Ebben a népgazdasági ágban dolgozó fővárosi lakosok száma 1970 óta mindössze 4 ezerrel nőtt, míg a vidéki városokban élőké 24 ezerrel, a községekben lakóké pedig 15 ezerrel lett több. Hasonló tendencia érvényesült a szállítás és hírközlésben dolgozók 49 ezres többletének főbb településtípusok szerinti megoszlásában (a növekedés a fővárosban 9 ezer, a vidéki városokban 22 ezer, a községekben 18 ezer fő volt). A vidéki szolgáltató-hálózat, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és kulturális ellátás jelentős - bár nem minden területen kielégítő - fejlődése jut kifejezésre abban, hogy a szolgáltatás jellegű ágakban az aktiv keresők számának tiz év alatti 235 ezres növekedéséből fele arányban a vi­déki városok részesültek, egyharmad rész pedig a községi létszámot gyarapította. A kereskedelem­hez hasonlóan ez is fontos szerepet játszott a vidék munkaképes korú női népességének társadalmi szempontból hatékonyabb foglalkoztatásában. Tiz évvel ezelőtt a szolgáltatás jellegű ágak aktiv kere­sőinek 68 %-a, jelenleg 72 %-a vidéki lakos. A jelzett folyamatok eredményeként az elmúlt évtized során a főbb településtípusokat tekint­ve is jelentősen módosult az aktiv keresők ágazati strukturája. A legjellemzőbb változás az volt, hogy a fővárosban erőteljesen, de a vidéki városokban is mérsékelten visszaesett az iparban dolgozó aktiv keresők aránya, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy a vidéki ipartelepítés mellett a munka­erőigényesebb szolgáltatás jellegű ágazatok fejlődése felgyorsult, továbbá a kereskedelem, valamint a szállítás és hírközlés bővítése is jelentós munkaerőigényt támasztott. Ily módo n Budapesten és a vidéki városokban az arányok - kisebb-nagyobb mértékben - ez utóbbiak javára tolódtak el. A köz­ségekben is jell emző volt ez a tendencia, de itt az aktiv keresők között az iparban dolgozók aránya kissé tovább emelkedett, ugyanakkor jelentőse n (43 %-ról 33 %-ra) csökkent a - zömében községi lakosságot foglalkoztató - mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozók hányada. Az aktiv keresők összetétele népgazdasági ágak szerint, településtípusonként (Százalék) Településtípus Össze­sen Ipar Építő­ipar Mezőgaz­daság és erdőgaz­dálkodás Szállítás és hírközlés Kereske­delem Vízgaz­dálkodás Nem anyagi ágak együtt 1970 Budapest 100, 0 45,4 9,3 1,9 8,6 12,0 0,7 22,1 Városok 100, 0 43,8 7,7 11,8 7,4 8, 8 1,3 19,2 Községek 100, 0 27,2 6,4 43,2 6,6 5,4 1,3 9,9 Összesen 100, 0 36,3 7,4 24,4 7,3 7,9 1,2 15,5 1980 Budapest 100, 0 34,8 10,3 3,6 10,2 12,8 0,8 27, 5 Városok 100, 0 39,7 8,1 8,6 7,7 10, 6 1,8 23, 5 Községek 100,0 29,3 7,2 32,9 7,6 7,8 1,6 13,6 Összesen 100, 0 34, 0 8,1 18,6 8,1 9, 8 1,5 19,9 31

Next

/
Thumbnails
Contents