1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Az aktiv keresők összetétele népgazdasági ág és társadalmi szektor szerint

A megyék közül Komárom, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legiparosodottab

b, ezekben az aktiv kereső lakosságnak legalább felét (50-52 %-át) az ipar és az építőipar foglalkoztatja. Tiz évvel ezelőtt még ez jellemezte Pest megyét is, de itt ma már 44 %-os az ipari arány. A korábban erősen mezőgazdasági jellegű Bács-Kiskun, Békés, Somogy, Szabolcs-Szatmá

r és Tolna megyében (ahol 1970-ben az aktiv keresők között a 40 %-ot erősen megközelitette, illetve meghaladta a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók aránya) érezhető ugyan a vidéki ipartelepítés hatása, de - Tolna megye kivételével - jelenleg is ezekben, valamint Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb az iparban és építőiparban foglalkoztatottak együttes arány

a (33-35 % között mozog, szemben a 42 %-os országos átlaggal). Az előbbi megyék közül az ipari létszámot tekintve legdinamikusabb volt a fejlődés Szabolcs-Szatmár megyében, ahol 1970-ben - jóval elmaradva a többi megyétől - az aktiv keresőknek csak egynegyede volt ipari foglalkoztatott, jelenleg pedig már egyharmada. 1970 ót

a - az általános tendenciának megfelelően - az emiitett mezőgazdasági jellegű megyékben is erőteljesen visszaesett a mezőgazdaságban dolgozó aktiv keresők aránya; ma már 36, illetve 31 %-kal Bács-Kiskun és Békés megye aktiv keresői között képviselik a legmagasabb hányadot, ezt közelíti Szabolcs-Szatmár megye 29 %-os aránnyal

. Az erős átrétegződés még inkább érzékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy tiz évvel ezelőtt - mint az előbbiekben jeleztük - még öt olyan megye volt, ahol a mezőgazdaságban dolgozó aktiv keresők aránya 40 % körül mozgott. (Különösen magas volt az arány Bács-Kiskun 47 %, Szabolcs-Szatmár 44 % és Békés 42 % megyében. ) 1980-ban a legalacsonyabb volt a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozó aktiv keresők aránya a legiparosodottabb megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén 14 %; Nógrád 15 % és Komárom 16 %). A népgazdaság ágazati szerkezetének az 1970-es évtizedre leginkább jellemző változása - mely a tercier ágazatok irányába történt eltolódásban jutott kifejezésre - megyei szinten is erősen érvényesült. A tercier ágazatokban dolgozók arányát tekintve a korábbi területi differenciáltság némileg mérséklődött

. Az ilyen szempontból fejlettebb megyékben tovább emelkedett az ezekben az ágazatokban dolgozók aránya, ugyanakkor a korábban elmaradottabb megyékben is jelentős fejlődés tapasztalható, igy ezek közelebb kerültek az előbbiekhez. Ez azt jelzi, hogy mindenütt jelentős erőfeszítések történtek a különböző szolgáltatásokkal, a kulturáltabb kereskedelmi ellátással, az oktatási és egyéb kulturális szolgáltatásokkal stb. kapcsolatos, erősen megnövekedett és általánosan jellemző igények kielégítésére, Tiz évvel ezelőtt a megyék többségében (13 megyében) még 30 % alatt volt a tercier ágazatokban foglalkoztatott aktiv keresők aránya. Legalacsonyabb volt a hányaduk BácsKiskun (23 %), Komárom és Nógrád (egyaránt 26 %) megyében, ugyanakkor legmagasabb Hajdú-Bihar megyében (33 %), 1980-ban már jóval kiegyenlítettebbek az arányok, ugyanis minden megyében meghaladja a 30 %-ot, de sehol sem emelkedik 40 % fölé. Továbbra is legalacsonyabb a tercier ágazatokban dolgozók aránya Bács-Kiskun (31 %) és Komárom (32 %) megyében viszont legmagasabb Baranya, Somogy és Vas (egyaránt 40 %) megyében. Az aktiv keresők társadalmi szektorok szerinti összetétele - a népgazdaság egészét tekintve - az elmúlt évtized során csak kevéssé változott

. A szocialista szektorba tartozók aránya 1980ban 97 % volt, 1 %-kal magasabb, mint tiz évvel korábban. A szocialista szektoron belül kissé eltolódott az arány az állami szektor javára

; az 1970. évi 70 %-kal szemben 1980 elején az aktiv keresők 73 %-át állami vállalat vagy intézmény foglalkoztatta. Ennek megfelelően csökkent a szövetkezeti (26 %-ról 24 %-ra), valamint a magánszektorban (4 %-ról 3 %-ra) dolgozók hányada. A szövetkezeti szektor visszaesése lényegében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek aktiv kereső létszámá32