1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 21. Demográfiai adatok (1981)

ÖSSZEFOGLALÓ

ÖSSZEFOGLALÓ A népesség demográfiai összetételében, iskolai végzettségének alakulásában az elmúlt évtized során tapasztalt főbb változásokat az alábbiak jellemezték. Az ország népessége 1980. január elsején 10 709 463 fő volt, 387 364 fővel több, mint egy évtizeddel korábban. Tiz év alatt a népesség ténylegesen 3,8 %-kal szaporodott. A népesség tényleges szaporodás

i aránya 1970-1979 között valamivel magasabb volt, mint a korábbi tizéves időszakban (3, 6 %). A szaporodás mértékének - az 1960-as évekhez képest - csekély növekedése nem tükrözi azokat a jelentős változásokat, amelyek a legutóbbi évtizedben a két alapvető, természetes népmozgalmi jelenségben: a születési mozgalomban és a halandóságban végbementek. A fenti időszakban az élveszületések száma elérte a népesség 16, 3 %-át, a korábbi tizéves periódus 14, 1 %-os értékével szemben, a halálozásoké pedig 10, 6 %-ról 12,4 %-ra emelkedett. A magasabb élveszületési arány részben annak következménye, hogy a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban, pontosabban annak egy részében népesebb nemzedékek szültek, részben pedig annak, hogy az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedések átmenetileg előmozdították a szülési kedvetA halandóság magasabb szintje a szóban forgó időszakban azzal magyarázható, hogy a halálozások mitegy 58 %-át adó 70 éven felüliek részaránya egynegyeddel nőtt. A mortalitás emelkedő alapirányzatához azonban az is hozzájárult, hogy 30 és 60 év között, elsősorban a férfiak körében jelentősen emelkedtek a halálozási arányszámok. Mivel az élveszületési és a halálozási arány közel azonos mértékben emelkedett, a kettő különbözetéből adódó természetes szaporodá

s csak jelentéktelenül változott. 1980. január 1-én 1 km^-en 115, 1 ember élt Magyarországon. Tiz évvel korábban a nép2 sűrűség 110,9 fő volt 1 km -re. A népesség területi megoszlá

sában bekövetkezett főbb változások a következők: 1. először fordul elő az ország történetében, hogy a városlakók vannak többségben, részarányuk 53, 2 % ; 2. a vidéki városok viszonylagos demográfiai súlya nőtt, Budapesté valamelyest csökkent. Az ország népességének valamivel több mint egyharmada él vidéki városokban és csaknem egyötöde Budapesten. A férfiak és nők részaránya lényegileg nem változott a legutóbbi tiz év folyamán. A népesség 48,4 % -a volt férfi és 51,6 %-a nő 1980. január 1-én, 1 000 férfira 1 064 nő jutott. Egy évtizeddel korábban a népesség megoszlása nemek szerint a következőképpen alakult: férfi 48, 5, nő 51, 5 %; az 1 000 férfira jutó nők száma 1 063 volt. 100 felnőtt korura mintegy 36 gyermekkorú és 28 öregkoru jut. A gyermek- és öregkoruak együttes aránya 1980-ban valamivel nagyobb mint 1970-ben volt, de az 1930-1949 közötti időszaktól 3