1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)
III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása
9. A belterületektől elkülönítve külön vizsgáltuk a külterüle ten élők helyzetét, ahol a város más részeihez képest általában nagyobb lemaradás volt tapasztalható. A VÁROSRÉSZEK BEÉPÍTETTSÉGE, LAKÁSHELYZETE ÉS NÉPESSÉGÜK LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA A város történelme során bekövetkezett nagyobb szerkezeti változások jórészt ma is nyomonkövethetőek, a főbb városrészek - a városközpont, a belső és külső lakóterület vonalai jól elkülönülnek egymástól. A felszabadulás óta folyó nagyméretű városépitő és alakitó munkák jóllehet egyes területek szerkezetét, beépítettségét jelentős mértékben módosították. A korábban horizontálisan épitett városban, ahol a főutcán és a belőle nyiló utcák elején kivül csak elvétve volt többszintes épület - ezeken a helyeken is fő leg csak 1-2 emeletes - középmagas és magas beépitettségi szintű részek alakultak ki. Ezek közül legjelentősebb változást a lakótelepek megépitése hozta. Magas 10-14 emeletes épületeivel különösen kitűnik az utóbbi tiz évben épült Vénkert és Újkert, valamint a Dobozi lakótelep részét alkotó Fényes udvar. A lakóház ujjáépités, foghijbeépités, ráépités és rekonstrukció, az uj közintézmények létesitése a városközpont képén is számottevően változtatott. Az 1980. évi összeirás során e terület lakóépületeinek már több mint fele többszintes, nagyszámban négy, vagy többemeletes volt és itt emelkedik a város legmagasabb - 22 emeletes - lakóépülete is. A társasház épités fellendülésével, az uj intézmények létesitésével, az üdülő és egyéb speciális - továbbiakban csak üdülő - terület megjelenése is számottevően megváltozott. A korábban épitett nagy területigényű villák előkertjeibe, vagy helyébe több szintes társasházak, öröklakások épültek. 1980-ban e térség lakóházainak már csak 46 %volt földszintes. A fel nem sorolt városrészeket, tehát Debrecen nagyobb részét azonban továbbra is a földszintes lakóházak jellemzik, arányuk a belső lakóterületen közel 90 %, a többi lakóterületen 98-100 % között van, és az idetartozó központi belterületi részek monotóniáját csak elvétve töri meg egy-egy kis lakótelep, vagy társasház-csoport magasabb épü leteivel. A város megjelenésén is szembetűnő változás a társadalmi-gazdasági fejlődéssel járó épitések, főleg lakásépítések eredménye. Hatásukra a városrészekben - az ipari terület kivételével - javulás történt a lakásellátásban, de az épitkezések nagy részének területi koncentráltsága miatt mennyiségileg és minőségileg is nagy különbségek alakultak ki. Debrecenben az 1970-1979. években a lakások száma az épitések és megszűnések egyenlegeként több mint 14 000-rel növekedett. A lakásállomány változás az egyes városrészeket eltérő módon érintette. A központi belterületen 36 %-os növekedés, a külterületen és az egyéb belterületen együttesen 24 %-os csökkenés történt. A főbb városrészek közül a nagyobb lakótelepeken és ellátókörzetükben történt legszámottevőbb javulás, az 1980. évi lakásállomány, - a nagyszámú lakásmegszüntetések ellenére - 3,1 szerese volt az 1970. évinek. Ezekben az években épült ugyanis a Vénkert, a Darabos utcai, a Mester utcai lakótelepek, a Dobozi lakótelepen belül a Fényes udvar és már ekkor nagy része készen volt a város eddigi legnagyobb lakótelepének az Újkertnek. A lakótelep épitések mellett ezekben az években fellendült a társasház és a többszintes családiház-épités is 50
