1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

Az ilyen jellegű épitkezések többé-kevésbé szintén koncentráltan folytak. Többségük a Nagyerdő környékén készült el és az üdülőövezetben 6 7 %-os lakásállomány növekedést eredményezett. A központi belterület legnagyobb egységében a külső lakóterületnek csak egyes helyein volt jelentős változás, többségükben mérsékelt ütemü fejlődés, egyesekben - ipari üzemek, intézmények fejlesztése és avulás miatti bontások miatt - mérsékelt ál­lománycsökkenés is előfordult. Ezen a lakóterületen belül az elmúlt tiz évben a lakás­állomány legdinamikusabban - 47 %-kal, illetve 46 %-kal - a Szabadság ut és környékén, illetve a Széchenyi kert-Vargakert-Postakert területén fejlődött, de jelentős volt - 22 %-os, illetve 25 %-os - a Kerekes telep és a Boldogfalvai-Epreskert-Tégláskerté is. Az előbbi térségben újonnan két kisebb lakótelep épült az ezt követő két helyre első­sorban a társasház, az utolsóként emiitettre pedig családiház-épités volt a legjellem­zőbb. Az előbbiekkel szemben nagyarányú - 34 %-os - lakásállomány csökkenés volt a Tócós­kertben, ahol a most épülő lakótelep területelőkészitő munkálatai 1980-ban már folytak. A központi belterület további főbb városrészei közül a két utolsó népszámlálás között a városközpontban rekonstrukciós munkálatok, a zöldterületen többnyire elavulás, elnéptelenedést követő bontások miatt csökkent a lakásállomány, de a belső lakóterüle­ten, illetve az ipari területen is alig volt fejlődés. Az egyes városrészekben végbement fejlesztések meghatározzák a lakások épitési év szerinti összetételét, amely általában szoros összefüggést mutat a lakások nagyságá­val és minőségével egyaránt. A lakásellátottság alakulása főbb városrészenként, 1980 Megnevezés A laká­sok száma az 1970. évi ában A 100 lakásra jutó lakók AZ 1960 óta épitett laká­sok aránya, % Az egy lakóra jutó lakás­alap­terü­let, A víz­veze­tékkel A fürdő­szobá­val Megnevezés A laká­sok száma az 1970. évi ában száma az 1970. évi %-ában AZ 1960 óta épitett laká­sok aránya, % Az egy lakóra jutó lakás­alap­terü­let, ellátott lakások aránya, % Városközpont 94,2 260 80,5 36, 3 21 96,1 80,8 Belső lakóterület 100,8 263 89,2 31,3 18 81,1 60,6 Külső lakóterület 111,4 305 93,0 44,8 17 63,4 58, 3 Nagyobb lakótelepek és ellátó körzeteik 312,5 315 94,9 95,1 16 99,9 99,7 Ipari terület 101,8 306 106,6 30,9 19 82,1 64,7 Üdülő és egyéb speciális terület 167,2 294 92,5 82,6 20 99,3 96,8 Zöldterület 97,5 324 63,8 29,0 13 43,2 24,8 Központi belterület együtt 135,6 296 92,2 59,3 18 83,2 75,8 Egyéb belterület együtt a/ 351 a/ 76,2 17 41,7 37,1 Külterület együtt 75,8 b / 318 91,5 b / 35,8 14 10,7 12,0 Város összesen 129,9 297 91,7 58,5 18 79,6 72,6 a/ 1970-ben külterületnek minősült. - b/ Az egyéb belterülettel együtt. 51

Next

/
Thumbnails
Contents