1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyainak alakulása

összes és átlagos alapterülete is. 1980. év elején a lakott lakások mérete átlagosan 2 . . 2 52 m volt, a szobáké elerte a 17 m -t. A lakók elhelyezése ezzel sokat javult, mig 1970-ben 100 szobában átlagosan 215 személy élt, 1980-ban már csak 152 fő és egy sze2 mélyre átlagosan 17 m lakásalapterület jutott. A lakásállomány, a laksürüség, a lakásnagyság alakulása 1970, 1980 ÉV A lakások száma ÍOO lakott ÉV összesen ezen belül: a lakottak lakásra szobára lakásra jutó szoba ÉV összesen ezen belül: a lakottak jutó lakó lakásra jutó szoba 1970 46 852 46 174 329 215 151 1980 60 9 30 59 775 303 152 200 1980. év az 1970. évi %-ában 130,0 129,5 92,1 70, 7 132,5 A debreceni lakások nagyságában bekövetkezett lényeges javulás ellenére a többi négy megyei városhoz képest lemaradás tapasztalható. Az öt nagy város közül a lakott lakások mérete, az átlagos szobaszám és alapterület szerint is Debrecenben a legkisebb, az egyszobás lakások aránya viszont itt a legmagasabb. Különösen gond ez, ha figyelembe vesszük, hogy a debreceni családok átlagos nagysága a győriek után a legnagyobb . Az előbbi tényezők következtében Debrecenben a 100 lakott szobára jutó személyek száma valamennyi megyei városétői magasabb, az egy lakóra jutó lakásalapterület pedig Miskolcon és itt a legalacsonyabb. Különösen Szegedhez képest jelentős a lemaradás, ahol egy lakóra három négyzetméterrel nagyobb alapterület jut, mint Debrecenben. A LAKÁSOK HASZNÁLATI JOGCÍME, TULAJDONJELLEGE A lakosság jövedelmi viszonyainak javulásával, a korábbiaktól kedvezőbb állami és munkahelyi hitelek folyósításával, a nagyszámú beköltözésekkel a többi nagyvároshoz hasonlóan Debrecenben is fellendült a magánlakás épités, az öröklakás és szövetkezeti lakásvásárlás. Részben ezáltal, részben a korábban bérlők által lakott magántulajdonú lakások megüresedésével egyre többen költöztek saját lakásba. 1980. év elején már közel 35 200 lakást - az összes közel háromötödét -, az 1970. évinek megközelítően másfélszeresét tulajdonosi cimen lakták. Ezekben az években a kisebb jövedelműek, főleg a munkások és fiatal házasok lakáshoz juttatása érdekében szintén számottevő - de a magánerőforrásuaknál kisebb - mértékben növekedett a tanácsi bérlakások épitése is. Főleg ebből adódóan a főbérleti lakások száma tiz év alatt további 10 %-kal emelkedett. A társbérletben és egyéb jogcimen lakók száma együttesen kismértékben csökkent és arányuk 1980. év elején már minimális volt. 43