1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

A csak inaktiv keresővel rendelkező háztartások száma az elmúlt évtizedben több mint másfélszeresére nőtt, s arányuk 1980-ban meghaladta a 21 %-ot. /1970-ben 17 % volt./ Ezen háztartások aránya különösen magas a szövetkezeti parasztságnál, valamint a kisárutermelőknél. A háztartás összetétel ilyen jellegű változásai eredményeként a 100 háztartásra jutó aktiv keresők száma a szellemi foglalkozásúaknál és a munkásosztályhoz tartozóknál a legmagasabb, és ugyanakkor e rétegeknél legkisebb a ÍOO aktiv keresőre jutó inaktiv kereső és eltartott. A homogén háztartások aránya Debrecenben magasabb a megyére jellemző átlagnál. 1980-ban a két vagy annál több aktiv keresővel rendelkező háztartások 63,5 %-ában az aktiv keresők ugyanazon, 36,5 %-ában pedig különböző osztályhoz, illetve réteghez tartoztak /ugyanezen megyei arányok 56,3,% illetve 43,7 %/. A kettő és annál több aktiv keresővel rendelkező háztartások osztály-rétegtagozódása, 1980 /Százalék/ A háztartásfő A háztartásban élő aktiv kereső Összesen munkás szövetkezeti paraszt szellemi foglalkozású kisárutermelő Csak munkás 36,7 61,0 Csak szövetkezeti paraszt 0,6 17,9 Csak szellemi 25,9 74,7 Csak kisárutermelő 0,3 18,4 Azonos osztályhoz, illetve réteghez tartozók összesen 63,5 61,0 17,9 74,7 18,4 Munkás-szövetkezeti paraszt 2,6 1,2 56,2 _ _ Munkás-szellemi 30,5 36,7 24,3 Munkás-kisárutermelő 1,3 0,9 41,0 Szövetkezeti parasztszellemi 0,8 _ 20,8 0,3 Szövetkezeti parasztkisárutermelő o,o 0,4 2,1 Szellemi-kisárutermelő 0,8 0,5 32,9 Egyéb 0,5 0,2 4,7 0,2 5,6 Különböző osztályhoz, illetve réteghez tartozók összesen 36,5 39,0 82,1 25,3 81,6 Két és annál több aktiv keresővel rendelkező háztartások összesen 100,0 100,0 35 100,0 100,0 100,0