1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A XVI. század második felében tovább nőtt a lakosság száma, főként a bemenekülők miatt, a századfordulóra viszont - a 15 éves háború következményeként - 8 OOO körülire csökkent. A XVII. század folyamán is - a háborús viszonyok miatt - erőteljesen ingadozott i a városban élők száma. 1661-ben 10 000 körüli, 1683-ban 15 OOO, tiz évvel később csak 14 000 fő. Mindezek ellenére fejlődött, gazdagodott Debrecen. A kézműipar virágkorát élte, és ebben a században vált el az árutermelés és a kereskedelem. A kézműiparon, a céheken belül és céhek között kialakult a munkamegosztás, amely egyúttal bizonyos fokú és lassú differenciálódáshoz vezetett. A XVIII. században dinamikus növekedés jellemezte Debrecen lakosságát. 1707-ben - az adózó háztartások összeirása szerint - 13 930 volt a népesség száma. Az 1775-ben megtartott népességösszeiráskor 25 800-an laktak Debrecenben /a lakosság száma nem tartalmazta a Református Kollégiumban lakó tanulók számát/. Ez az összeirás bővebb információt nyújt a lakosságra vonatkozóan. A népesség száma és összetétele, 1775 Megnevezés Fő A népesség száma összesen 25 811 Ebből: férfi 13 467 nő 12 344 gyermek 10 677 iskolás gyermek 2 271 felső fokon tanuló diák 627 iparos 2 417 kereskedő 259 inas 547 cseléd 1 958 napszámos 1 550 A kézműipar még ebben a században is fejlődött. A századfordulón 51 féle szakmában közel 3 ezren dolgoztak. A mezőgazdaságból élők és ott dolgozók száma is emelkedett, mivel 1774-től a város földbirtok-politikája pozitiv irányban változott. Ettől kezdve haszonbérbe hosszabb lejáratra adott ki földet és a nagy kiterjedésű határ egy részét magántulajdonba engedte át. Az állattenyésztés mellett jelentőssé vált a földmüvelés is. Mindezek az intézkedések a földművelőknek biztonságosabb megélhetést és a városban maradásukat eredményezte. A következő időben tovább növekedett a lakosság száma, 1807-ben elérte a 28 900 főt, ez kétszerese a száz évvel korábbinak. /A népesség 46 %-a iparból, ugyancsak 46 %-a mezőgazdaságból és 7 %-a kereskedelemből élt./ Az 1848. évi összeíráskor 48 566 fő volt a város népessége /husz évvel később kevesebb, 46 111/. A kézműipar fokozatosan hanyatlott, csökkent a céhek szerepe, a kisiparosok száma, munkájuk iránti kereslet, a céhek egyre inkább a társadalmi-gazdasági haladás gátjaivá váltak. A kereskedelemben az élesedő konkurrencia miatt sok kiskereskedő tönkrement, a mezőgazdaságban a földnélküliek 10