1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

száma gyarapodott. A kisebbség kezében felhalmozódott tőke nem az ipar fejlesztésére, hanem a földvásárlásra és házas ingatlan növelésére irányult, amely a kapitalizmus kibontakozását gátolta. A gyáripar a század második felében kezdett kialakulni idegen tőkebefektetés révén. A századfordulóig települt üzemek mérete viszont kicsi volt, 1880-ban pl. 2 600 kis- és nagyüzem - ahol összesen 5 350 fő dolgozott - közül mindössze 18 foglalkoztatott 20-nál több munkást. A kereskedelem továbbra is dinamikusan fejlődött, mindjobban összefonódva a nagyiparral. A lakosság számának növekedését segitette elő a XIX. század második felétől felgyorsult városfejlesztés. 1857-ben megindult a vasutforgalom, ez után több mint fél évszázadon át folyt a vonalak - állomások - épitése. 1884-ben megépült a városi helyi gőz-vasut, amely 1911-től villamosvasút. Az 1860-as években az utcai gázvilágítás, a város utcahálózatának korszerűbb burkolása révén fejlődött Debrecen. A nagyszabású épitkezések munkaerő szükséglete erőteljesebbé tette a bevándorlást. 1900-ban - a város akkori területén - a lakosság száma megközelítette a 75 ezret és Budapest után Debrecen volt az ország legnépesebb városa. 1900 után minden ágazatban - ha nem is egyenlő mértékben - nőtt a foglalkoztatottak száma. A század elején - kapitalista keretek között - folyó iparositás, a számos közintézmény /pl. Kossuth Egyetem és Gimnázium, Orvostudományi Egyetem és Klinikái, pénzintézetek stb./ épitése, a kereskedelem, a közlekedés /villamos/ fejlesztése ez időszakban is megváltoztatta a Debrecenben lakók foglalkozási szerkezetét, mezővárosi jellege azonban továbbra is megmaradt. Az 1930-as évekre jellemző gazdasági válság a foglalkoztatottság növekedésére fékezőleg hatott, a második világháború következményeként viszont mind a népesség, mind a foglalkoztatottak száma csökkent. A felszabadulás .utáni évtizedekben ez ideig nem tapasztalt növekedés következett be. Az 1960-as évek elejéig mérsékeltebben, majd ezt követően erőteljesen nőtt Debrecen lakosságának a száma. /19491959 között mintegy 19 000 fővel, az utóbbi husz évben közel 60 000-rel, az aktiv keresők számának növekedési üteme még erőteljesebb volt./ Az utóbbi három évtizedben a városban lakók számszerű növekedése több volt, mint a megelőző fél évszázad alatt. A lakosság - főként a munkaképes korú bevándorlók - számának növekedése sürgette és egyben elősegítette Debrecen több irányú fejlesztését, a lakásépítést, a munkahely-teremtést, az intézményhálózat, a közlekedés stb. bővitését. 11 t