1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

a munkaképes korú nők zöme aktiv kereső. A gyermekgondozási segély leginkább a 20-2 9 éves nők gazdasági aktivitását mérsékelte. A segély igénybevétele miatt a munkahelyükről távollevő anyákat is figyelembe véve, a férfiakkal közel azonos a nők foglalkoztatottsági szintje. Az aktiv keresők korösszetételét a 14-19 éves népesség számának jelentős csökkenése és közülük a nappali tagozaton tanulók arányának növekedése módositotta. Az aktiv keresők népgazdasági ágak szerinti összetételének változása eltért a korábbi időszak fejlődési irányától. Az iparban dolgozó aktiv keresők aránya visszaesett, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy az iparfejlesztés az elmúlt évtizedben már intenziv szakaszába lépett. A munkaerőigényesebb szolgáltatás jellegű ágazatok fejlődése - és ezzel létszámgyarapodása is - felgyorsult, a nem mezőgazdasági termelő ágak közül elsősorban a kereskedelem, de a szállitás és hirközlés is jelentős munkaerőigényt támasztott, ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak létszámnövekedése erőteljesen mérséklődött. A mezőgazdasági aktiv keresők számának csökkenése is valamelyest lassubbodott. Az aktiv keresők foglalkozás szerinti összetételének alakulásában - tevékenységi főcsoportonként - folytatódott az előző évtizedre jellemző tendencia: a fizikai foglalkozásúak hányada tovább csökkent, a nem fizikai /sz llemi/ tevékenységet végzőké emelkedett. A fizikai foglalkozásúak számának csökkenését főként a mezőgazdasági tevékenységet végzők, valamint a segédmunkás munkakört ellátók állománycsökkenése okozta. A háztartások száma az utóbbi tiz évben emelkedett, különösen az egyedül élő személyekből álló, egyszemélyes háztartásoké, illetve - a lakásviszonyok javulásával az egy családból álló háztartásoké. Az átlagos háztartásnagyság kisebb lett, mint tiz évvel korábban volt. A családok számának növekedése is meghaladta a családban élőkét, igy a családok átlagos nagysága csökkent. A családnagyság változását a gyermekek számának alakulása befolyásolta. Az 1970-es évtizedben a gyermek nélküli családok száma viszonylag nagymértékben növekedett, ugyanakkor az egy gyermekeseké mérsékelten, a két gyermekeseké jelentősen emelkedett, a három és több gyermekkel élő családok száma pedig lényegesen kevesebb lett. A családokban élő gyermekek száma igy a családokénál jóval mérsékeltebben növekedett. A különböző népesedéspolitikai intézkedések eredményeként a gyermekes családok között a két 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élők száma jelentősen emelkedett. Az 1970-es évtized nagyarányú lakásépitési tevékenysége - amellett, hogy a lakások számát gyarapitotta - a város lakásállományának nagyság és felszereltség szerinti összetételét is javitotta. A megyére, de Békéscsabára is jellemző nagyarányú magánerős lakásépítkezés a tulajdonosi jogcimen használt lakások számát jelentősen megnövelte. 1980 elején a lakások több mint négyötöde volt személyi és csak alig több, mint 18 %-a állami tulajdonu. A lakások közmüvei való ellátottságának és egyéb felszereltségének szinvonalát - az uj épitkezések mellett - a már meglevő lakásállomány korszerűsítése tovább emelte és ezzel együtt javult a lakások komfortosság szerinti összetétele. A város lakásállományának csaknem egyötöde az 1960-as évtizedben, egyharmada az utolsó évtizedben épült. Az 1960 óta épitett lakások túlnyomó többsége szilárd falazatú, több mint a fele blokkos vagy paneles. A még továbbra is jelentős hányadot kitevő vályog, sár, döngöltföld falazatú lakások zömét a felszabadulás előtt épitették; közel háromtizedük 80 évesnél idősebb. 6