1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

I. ÖSSZEFOGLALÓ 2 Az 1980. január 1-i népszámláláskor Békéscsaba területe 197 km volt, az utóbbi tiz évben - Mezőmegyer község hozzácsatolásával - növekedett. A város állandó lakosainak száma 65 501, lakónépessége 67 225 fő volt, négyzetkilométerenkénti 341 fős népsűrűségével a legritkábban lakott megyeszékhelyek közé tartozott. A város területéből a belterület 12,5 %-ban, lakónépességéből 94,0 %-ban részesedett; belterülete - négyzetkilométerenkénti 2 561 fős népsűrűségével - a megye városai között a legsűrűbben lakott volt. A külterületi lakónépesség 4 000 főre csökkent, aránya - 6,0 % - a megye többi városának átlagánál alacsonyabb volt. Békéscsaba népességének száma - főként az utóbbi három évtizedben - dinamikusan emelkedett, a város lakossága a megyén belül mind nagyobb részarányt képviselt. A népességszám alakulásában elsősorban a vándormozgalom játszott szerepet; a tényleges szaporodás jelentős hányada bevándorlási többletből eredt. A természetes szaporodás szerepe - különösen az 1960-as évtizedben - lényegesen kisebb volt és később is csak átmenetileg emelkedett. A kormegoszlás alakulását hosszabb időszakra visszatekintve az öregedés jellemezte. Ezt a folyamatot az 1970-es évtizedben átmenetileg megállitotta az I. világháború alatt született kislétszámu nemzedék öregkorba lépése, ami a 60-64 évesek létszámát és ezzel együtt a 60 évesek és idősebbek részarányát csökkentette. A népesség családi állapot szerinti összetételének változását legszembetűnőbben az elváltak jelentős aránynövekedése jellemezte. Ezzel számottevően emelkedett az egy szülő gyermekkel tipusu családok száma és aránya is. A házas nők termékenysége csökkent, a 4 vagy több gyermek felnevelését vállalók száma jelentősen visszaesett. Száz házas nőre 1980-ban mindössze 175 élveszületett gyermek jutott, a termékenység szintje az 1920. évinek a felét érte el. Tovább emelkedett a népesség iskolázottsági szintje. Befolyásolta ezt, hogy fokozódott a továbbtanulás iránti igény, hogy egyre több korosztályban érvényesült a meghosszabbított tankötelezettség, de sokan fejezték be munka mellett is az általános iskolát és szereztek szakmunkás képesitést vagy középiskolai végzettséget. Az 1970-es években az aktiv keresők gyors ütemű létszámnövekedése lelassult, ugyanakkor erőteljesen emelkedett az inaktiv keresők száma és jelentősen csökkent az eltartottaké. A gazdaságilag aktiv népességnek az össznépességhez viszonyitott aránya 1980 elején még a husz évvel korábbi szintet sem érte el. A csökkenés fő okai: a munkaerőforrás beszűkülése* a nyugdijasok arányának növekedése, valamint a gyermekgondozási segély igénybevételének fokozódása. Az aktiv keresők létszámemelkedését túlnyomórészt a nők fokozott foglalkoztatása eredményezte. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatottsága már hosszú ideje teljesnek mondható. A munkaerőtartalék azonban már a nőknél is jelentősen beszűkült, 5