1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

I. ÖSSZEFOGLALÁS

I. ÖSSZEFOGLALÁS Az ország lakónépessége 1970-1973 között 115 ezer fővel - 1,1 %-kal 10 millió 416 ezerre növekedett. A népességfejlődés üteme azonos volt az 1960-as évek elején tapasztalt természetes szaporodás mértékével. A községekből a városokba irányuló vándorlás folytán a lakosság már csaknem azonos arányban oszlik meg a városok és a községek között. Az utóbbi három évben a vidéki városok népességnövekedésének mértéke több mint két és félszerese volt a fővárosénak, ugyanakkor a községek népességszáma tovább csökkent. A megyék több mint felében fogyott a népesség. 1973 elején az össznépességből a produktív korúak aránya azonos volt az 1970. évivel (62 %), a gyermekkoruaké három év alatt kissé csökkent (20%) - elsősorban azért, mert a demográfiai hullám utolsó két évjárata, az 1955-1956. évben születettek, ezekben az években léptek produktiv korba -, az öregkoruaké valamelyest emelkedett (18 %). Az előző évtizedhez viszonyitva a népesség öregedési folyamata némileg lelassult. A nemek arányát továbbra is a nőtöbblet jellemzi. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele lényegében azonos az 1970. évivel: a házasok arányának 1960-1970 közötti csökkenése folytatódott és tovább nőtt az elváltaké. 1970 óta a házas nők termékenysége alig változott; 1973-ban a 100 házas nőre jutó élveszületett gyermekek száma 200 volt, 100 szülőképes korú nőre 174 gyermek jutott, csaknem ugyanannyi, mint három évvel korábban. Az iskolázottsági szinvonal emelkedésének eredményeként 1973-ban a 15 éves és idősebb népesség 56%-a befejezett általános iskolával, vagy magasabb végzettséggel rendelkezett, a 18 évesek és idősebbek között az érettségizettek, illetve magasabb végzettségűek aránya 18 % volt, a 25 éves és idősebb népességből minden huszadik személy felsőfokú tanintézeti végzettséggel rendelkezett. Az oklevelesek száma több mint 330 ezer, egyharmaduk pedagógiai, egynegyedük műszaki diplomás. 1970-1973 között legnagyobb arányban a műszaki és a közgazdasági végzettségűek száma nőtt. 1973-ban az ország népességének közel fele - 5 millió 86 ezer fő - aktiv kereső, egyhatoda inaktiv kereső és több mint egyharmada eltartott volt. 1970 óta az aktiv keresők állománya közel 100 ezerrel, az inaktiv keresőké mintegy negyedmillióval gyarapodott, az eltartottaké viszont az utóbbiak létszámnövekedésével szinte azonos mértékben csökkent. Az aktiv kereső férfiak számának és arányának csökkenésével szemben, az aktiv kereső nőké tovább emelkedett. Az aktiv keresők számának növekedését ily módon teljes egészében a nők munkábaállása eredményezte. 1949-ben az akttv keresőknek csak 29 %-a volt nő, arányuk 1970-ben 41 %-ra, 1973-ban pedig 43 %-ra emelkedett. A foglalkoztatottság alakulását még jellemzőbben tükrözi a munkaképes korú népesség növekvő gazdasági aktivitása. Az ilyen korú népességen belül az aktiv keresők aránya az 1960. évi 71 %-ról 1973-ban 77 %-ra nőtt. A gyermekgondozási szabadság bevezetésével, valamint a korkedvezménnyel nyugdíjazottak számának növekedésével összefüggésben, jelentősen emelkedett a munkaképes korú inaktiv keresők száma és aránya is (1960-ban 1 %, 1973-ban 5 % volt). A gyermekgondozási szabadságon levő nők legnagyobb része gyakorlatilag rövid időn belül ismét gazdaságilag aktiwá válik. 5