1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Termékenységi adatok (1981)

III. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE ÉS AZ ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGI HATÁRAI

Az 1970. évi népszámlálás reprezentatív felvétele részletes termékenységi és házasságkötési adatokat tartalmaz, melyeknek helyes értékeléséhez szükséges a reprezentatív mintavétel módszerének és a pontossági határoknak ismerete. A minta nagysága A képviseleti minta kiválasztási arányát - a 25 ^-os minta-nagyságo

t - a feldolgozási és publikációs terv,illetve a tervezett matematikai vizsgálatok indokolták. A mintát egylépcsős rétegzett, csoporto

s módon választották ki ugy, hogy a mintavétel egysége a számlálókörze

t volt. A mintavételhői eredő ismérvenkénti hihák mértéke más és más, ennek megfelelően - a legkedvezőtlenebb szórású foglalkozási és műveltségi ismérvek alapján - a minta nagyságát a körzetek számának egynegyedébe

n határozták meg. A mintavétel módszere A kiválasztás alapja a népszámlálás céljaira összeállitott "Előzetes községi, városi összesitőjegyzék" volt. Minden községről külön összesitőjegyzék készült, községeken belül számlálókörzeti bontásban. Ezeket megyénként, megyéken belül járásonként, azokon belül községenként betűrendbe rendezték. A megyékbe tartozó járási jogú városok a megye anyagának végére kerültek. A településeket a népességszám alapján két rétegbe /csoportba/ sorolták: - 2000 lakosnál kisebb községek - 2000 lakosú és annál népesebb községek, valamint városok. E két csoportba tartozó településeken a körzetek kiválasztása külön-külön segédtáblán történt. A kiválasztás során a számlálókörzeteket tovább rétegezték belterületi, ill. külterületi számlálókörzetekre, majd a külterületi számlálókörzeteket még hat csoportra bontották a népesség száma szerint. Külön-külön számlálókörzeteket képeztek a 100 főnél - illetve 100 férőhelynél nagyobb intézeti háztartások /csecsemő- és gyermekotthonok, munkásszállások, kórházak, szállodák, üdülők stb./. A 100 férőhelynél kisebb intézeti háztartások a magánlakásokkal vegyesen kerültek összeirásra. A 100 férőhelynél nagyobb intézeti háztartások lakóiról névjegyzéket készitettek és a számlálóbiztosok végezték a kiválasztást, minden negyedik személy kijelölésével. A kiválasztás kezdőszáma 2 vagy 3 volt, aszerint, hogy a számlálókörzet száma páros vagy páratlan. A 25 #-os számlálókörzeti kiválasztás megyénként, megyei jogú városonként, Budapesten kerületenként történt folyamatosan,megyén belül a járások, ezeken belül a községek bel- és külterületi számlálókörzetenkénti sorrendjében minden negyedik számlálókörzetet kijelölve. A kezdőszám megyénként véletlenszerűen 1,2,3» illetve 4 volt. A számlálókörzetek lakosszámának szórása miatt a lakosok számának nem pontosan 25 került a mintába. 351