1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Termékenységi adatok (1981)

III. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE ÉS AZ ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGI HATÁRAI

Az adatok megbízhatósági határai A népszámlálás reprezentatív adatfelvételének előkészítéséhez tanulmány készült a nagy kiválasztási arányú számlálókörzeti minta hibahatárairól. A matematikai számitások a számlálókörzeti, a lakás- és a személyi minta megbízhatósági határait hasonlították össze egyszerű és rétegzett mintavétel esetén, és megállapították a különböző kiválasztási módszerek mellett a megengedett hibahatáron belül maradó adatok nagyságrendjét . A számitások az alábbi, egyébként közismert képlettel történtek: Mm 5

2 ^Op - M_ 4 m ahol M a teljes alapsokaság, m a minta elemszámát /számlálókörzetek, lakások, ill. 2 személyek számát/ jelenti, S pedig az elemek - csoportok esetén feldolgozással megállapított - szórásnégyzete. Egyedi mintánál p arányszám esetén /q=l-p/ S

2=p-<v A vizsgálat tanulságai a következőkben foglalhatók össze: - Ugyanolyan nagyságú mintákat alapul véve a számlálókörzeti minta hibahatárai jóval tágabbak, mint lakások vagy egyedek /személyek/ kiválasztása esetén. Demográfiai ismérveknél is jelentős a különbség, de a foglalkozási ismérveknél, anelyekre nézve a számlálókörzetek általában homogénebbek, a megengedett mintavételi hiba többszöröse az egyéni vagy lakásminta hibájának. - A rétegzés javitó hatása a számlálókörzeti mintánál - különösen a foglalkozási kérdéseknél - a legerősebb. A lakás mintánál a községek rétegzése által elért csökkenés jóval kisebb, az egyéninél a mintát alig javitja. A vizsgált ismérveknél a rétegzett számlálókörzeti minta hibahatárai - 95 ^-os szinten, tehát 1,96-szoros standard hibával számolva - alacsonyak. A demográfiai és egyes foglalkozási ismérveknél is 1 $ alatt maradnak és a maximum 1,6 Megjegyzendő azonban, hogy a vizsgált ismérvek gyakorisága nagy. Reálisabb képet kapunk a 25 ^-os számlálókörzeti minta alkalmazásáról, ha nem ugyanolyan nagyságrendű, hanem jóval kisebb elemszámú egyedi vagy lakásmintával hasonlitjuk össze. A népszámlálás előzetes adatainak feldolgozására ugyanis az 1 ?£-os lakásminta megfelelőnek bizonyult és aránylag részletes adatközlést tett lehetővé. A 25 $-os szokatlanul nagy mintát éppen a számlálókörzeti kiválasztás tágabb megbízhatósági határai tették szükségessé. Ha a 25 f°-os számlálókörzeti minta standard hibáit 1 %-os egyedi mintával hasonlítjuk össze, akkor a számlálókörzeti nagy minta használhatósága bebizonyosodik; pontossága nagyobb, mint az előzetes feldolgozásnál alkalmazott 1 jí-os mintáé. Az 1973. évi mikrocenzus, illetőleg az annak alapjául szolgáló általános célú minta segítségével további számitások elvégzésére is lehetőség nyilt. A számitógépes feldolgozás ugyanis megyénként megállapította a számlálókörzeti adatok szórását a megyei 352