1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 6. Mintavételi eljárások a népszámlálási műveleteknél

A minta nagysága és megbízhatósági foka A képviseleti minta kiválasztási arányát - a minta nagyságát - a feldolgozási és publikációs terv, illetve a tervezett vizsgálatok indokolják. A mintát egylépcsős rétegzett, csoportos módon választottuk ki, ugy, hogy a mintavétel egysége a számlálókörzet, volt. Csoportos mintáról lévén szó, a mintavételből eredő hiba mértéke ismérvenként más és más, ennek megfelelően a szórás szempontjából legkevésbé kedvező (foglalkozási, műveltségi) ismérvek határozták meg a szükséges mintanagyságot, melyet az elvégzett előzetes vizsgálatok után - kínyelmes feldolgozás és kezelés érdekében - kereken a népesség egynegyedében határozták meg. A népszámlálás tervbevett reprezentatív adatfelvételének előkészítése érdekében 1968. év októberében tanulmány készült melynek tárgyát "nagy kiválasztási arányú számlálókörzeti minta hibahatárai" képezték. E célra akkor csak az 1960. évi népszámlálás 1 %-os nagyságrendű próbaszámlálásának anyaga állt rendelkezésre, melyből hét ismérvre, (három demográfiai és négy foglalkozási ismérvre) szórásfeldolgozást készítettek. Ennek alapján végzett matematikai számitások a számlálókörzeti, a lakás- és az egyénenkénti minta megbízhatósági határait vetették egybe, egyszerű és községtipusok szerint rétegzett mintavétel esetére, majd megállapították különböző kiválasztási módszerek mellett a megengedett hibahatáron belül maradó adatok nagyságrendjét. A számítás az alábbi, egyébként közismert képlettel történt: 2 _ Mm S^ P " M - 1 - m ahol M a teljes alapsokaság, m a minta elems zámát (számlálókörzetek, lakások, ill. személyek számát)jelenti, S2 pedig az elemek - csoportok esetén feldolgozással megállapitott - szórásnégyzete. Egyed: nintánál p arányszám esetén (q=l-p) 2 S = p . q A vizsgálat tanulságai a következőkben foglalhatók össze: - Ugyanolyan nagyságú minták összehasotih ít>a esetén a számlálókörzeti minta hibahatárai jóval tágabbak, mint lakások y egyedek (személyek) kiválasztása esetén. Demográfiai ismérveknél a különbst - < m jelentős, foglalkozási ismérveknél (amelyek számlálókörzeten belül homogi nebbek) azonban a mintavételi hiba többszöröse az egyéni vagy lakás-minta hibája á. - A rétegzés javitó hatása viszont a szár. Tzeti mintánál a legerősebb. Kiváltképpen a foglalkozási kérdéseknél, ahol s zett számlálókörzeti minta standard hibája csak 0, 63, 0, 68-szorosa a rété; > mintáénak. A lakás mintánál a községek rétegzése által elért csökkentés j< sebb, az egyéninél a mintát alig javítja. -A vizsgált hét ismérvnél a rétegze'i inlálókörzeti minta hibahatárai 95 %-os szinten, tehát 1,96-szoros standard hibával számolva - alacsonyak. A demográfiai ismérveknél és egyes foglalkozásiaknál is 1 % alatt maradnak és a maximum 1, 6%. Megjegyzendő azonban, hogy a vi sgált ismérvek nagy létszámúak. A vizsgálat ezek alapján megjelölte azokf

1 aköröket, amelyekre a nagy kiválasztási arányú (pl. 20-25 %-os) szám" ointa leginkább alkalmas, ilyenek a vándormozgalom vizsgálata a szülét lőző időpontbeli lakóhely alapján, a termékenység vizsgálata, stb. 43