1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 4. A népszámlálásnál alkalmazott fogalmak

Az egyéni foglalkozások rendszerezése 1960-hoz képest némileg módosult. A változások egy része olyan jellegű, hogy érinti a foglalkozási minőség szerinti besorolást is, pl. kereskedelmi, vendéglátóipari üzletvezető 1960-ban a fizikai, 1970-ben a szellemi foglalkozások között szerepel, azonban ezeket a korábbi megyei részletezésű adatok hiányában a megyei kötetekben nem volt mód következetesen végigvezetni. Ezért az egyéni foglalkozási főcsoportokra vonatkozóan a megyei kötetek összefoglaló tábláiban szereplő 1960. évi adatok e változásokat nem tükrözik, csupán azokat az átsorolásokat, amelyek foglalkozási minőség módositást nem idéztek elő. Az országra vonatkozóan a fent jelzett változások átvezetése megtörtént, igy a megyei kötetek egyéni foglalkozási főcsoportok szerinti összefoglaló tábláinak összesitésében a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak száma 1960-ban 42 154 fővel több, a szellemi foglalkozásúak száma ugyanannyival kevesebb mint az országos kötetben közölt ilyen jellegű adatok. Itt emiitjük meg, hogy a foglalkozási és egyéb jegyzékeket a múltban - igy 1970-ben is - a népszámlálás kapcsán kellett összeállitani, figyelemmel a gazdasági fejlődés és differenciálás révén felmerült igényekre, szemmel tartva mindig a múlttal való összehasonlithatóság követelményét is. A tervgazdaság kiépitésével most már olyan ágazati és egyéni foglalkozási sémát rendszeresitenek, amelyet az országban egységesen alkalmaznak. A foglalkozási megnevezések egységes rendezése a jövőben szükségtelenné teszi, hogy azt a népszámlálásnak kelljen kidolgozni, hanem csak adaptálnia kell az országosan bevezetett névjegyzéket. <¥ A HÁZTARTÁS ÉS A CSALÁD FOGALMA Magyarországon elsőizben az 1949. évi népszámlálás alkalmával került sor országos családstatisztikai felvételre, ill. feldolgozásra. Ekkor alakitották ki az 1960-ben is használt népszámlálási család fogalmat. Eszerint: a család a házastársi, vagy vérségi felmenő, lemenő és oldalági rokonsági, továbbá örökbefogadási kapcsolatban ténylegesen együttlakó személyek közül a családmag tagjainak és a családmaghoz tartozó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a köre. Az 1949. évi, ill. 1960. évi család meghatározás mindaddig elfogadhatónak bizonyult, amig a család fogalmán tulajdonképpen az együtt lakó rokonok körét kivánták érteni. Amint azonban mindinkább előtérbe került a feldolgozás során a háztartás elsődleges egysége, elkerülhetetlenné vált a háztartás és család fogalmának elhatárolása. Indokoltabbnak látszott a "családmag" szemlélet elfogadása a családok meghatározásánál. Az 1970. évi népszámlálás az uj családfogalommal követte az erre vonatkozó nemzetközi javaslatokat is. Az ENSZ Európai Népszámlálási Irányelvei ugyanis kimondják: "Népszámlálási célokból a családot a családmag szük értelmében kell meghatározni. Egy családmag állhat egy házaspárból gyermekek nélkül, vagy egy házaspár egy vagy több házasságban soha nem élt, bármilyen korú gyermekkel, vagy egy szülő egy vagy több házasságban soha nem élt bármilyen korú gyermekkel. " Eszerint a családdal - közös háztartásban - együttélő rokonok nem kerülnek az uj családfogalom keretébe, igy teljesen különválik a család (ill. családmag) és a háztartás fogalma. 31