1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 4. A népszámlálásnál alkalmazott fogalmak

A háztartás meghatározása 1970-ben is azonos volt az 1960. évivel, vagyis - a nemzetközi népszámlálási irányelvek szellemében - háztartáson azoknak az együttlakó személyeknek a körét kell érteni, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, a hét legalább egy napján rend­szerint közösen étkeznek (ebédelnek, vagy vacsoráznak) és a létfenntartási költségeket közösen viselik. A család definició módosulása és a háztartások iránti érdeklődés előtérbe kerülése követ­keztében az 1970. évi népszámlálás során a feldolgozás elsődleges egysége a háztartás volt, és csak kiegészitésképpen alkalmazták a családot, mint feldolgozási egységet. Ez eltér az 1960. évi gyakorlattól, akkor ugyanis a családfeldolgozás volt az általános és a háztartás szerinti csak kiegé­szítő jellegű volt. e/ MÓDSZERTANI VÁLTOZÁSOK A LAKÁS- ÉS ÉPÜLETSTATISZTIKÁBAN A lakásokra vonatkozó adatok összeírásának és feldolgozásának 1970. évi programja je­lentősen bővült az előző népszámláláshoz viszonyitva. Ugyanakkor az épületek, lakóházak össze­írásának és az összeirt adatok feldolgozásának módszertana is változott, ill. a feldolgozott és pub­likált épületadatok mennyisége csak a legfontosabb ismérvek elemzésére korlátozódott. Ennek megfelelően egyáltalán nem kerültek összeirásra azok a lakás céljára épitett, de az összeirás időpontjában - jelentősebb műszaki átalakitás nélkül - kizárólag gazdasági (ipari, ke­reskedelmi, mezőgazdasági, vagy hivatali) célra igénybe vett és használt lakások, mert ezekkel, mint lakásegységekkel számolni nem lenne reális.Ezért az 1970.évi kiadványokban az előző népszám­lálások lakásegységre vonatkozó adatai is az azonosithatóság érdekében, a fentieknek megfelelően csökkentett lakásegységek számát tartalmazzák. Az előző népszámlálásoknál az épületek összeírásakor feltett kérdések egy része - uj kér­désként - átkerült a lakásösszeirás programjába (pl. tulajdoni jelleg, épitési év, szennyvizelve­zetés módja). A felvétel módszertanilag is változott. A lakás- és épületadatokat külön-külön kérdőiv he­lyett, 1970-ben - mint szorosan összefüggőt - egy kérdőiven vették fel. Ezzel nemcsak a kérdőivek száma csökkent, hanem lehetőség nyilt a feldolgozás során, az összefüggő ismérvek részletesebb kombinációira, illi a gépi technika előnyeinek igénybevételére is. Igy a lakásnál alkalmazott prog­ram egyes ismérvei gépi uton az épületek jellemzésére is áttehetők voltak, pl. a felszereltség. Uj vizsgálati szempont volt a félszobák megfigyelése és feldolgozása, ami a lakásgazdál­kodáshoz szükséges férőhelyszámitások elvégzéséhez ad jelentős segitséget. A 25 %-os reprezentativ lakásfelvétel programja az összeirás nyomtatványainál (B. mintá­nál) elmondottak értelmében több uj kérdéssel bővült. A lakás- és épületfogalmak terén bekövetkezett további főbb változások a következők: Lakott lakás.. A lakások lakóiról közölt adatok túlnyomó része - 1970-ben - az un. "lakó­népességre" vonatkozik, szemben a korábbi népszámlálások legnagyobb részt "jelenlevő népesség" kategóriára történő feldolgozásával. Ezzel összefüggésben változott a "lakott lakás" fogalmának meghatározása is. 32

Next

/
Thumbnails
Contents