1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 11. A népszámlálási összeirás megbizhatóságának ellenőrzése

akkor a bruttó hiba: G = b + c ennek aránya az ismérv népszámlálási adatához: b + c gl a + b (Megjegyzendő, hogy a szakirodalomban a viszonyítás gyakran az utóellenőrzési adathoz (a + c) történik. Ezt a viszonyítási módot indokolja, hogy az utóellenőrzést tekintjük megbízhatóbb felvételnek; a népszámlálási adathoz való viszonyítás viszont jobban érzékelteti annak pontossági fokát. Számításainkban ezért az utóbbi eljárást alkalmaztuk.) Viszonyítás a tételek összes számához: Éppigy a nettó hibánál: Célszerű megkülönböztetni a válasz-szórást a torzitástól. Előbbiről akkor van szó, ha a bevallási hibák véletlenszerűen szóródnak, tehát csupán a pontatlanságból, rossz emlékezetből, vagy nem az összeírandó személy saját bemondásából származnak. Torzítás esetén egyirányú hibáról van szó. Szokás a válasz-szórás standard hibájának kiszámítása, amely általában a bruttó hiba négyzetgyökének felel meg. O = \/ b + c, amelyet szintén arányszámokban szokás kifejezni.Ez összehasonlítható a nettó hiba mértékével. Torzításról a nettó hiba előjelének egyirányú alakulása is tájékoztat. - További mutatószám az un. inkonzisztencia index. Képlete: g2 I = , ahol p a vizsgált ismérv relativ gyakorisága, q = 1 - p. PQ Az index lényegében azt fejezi ki, hogy a tényleges válasz-szórás, illetve annak négyzete milyen hányadrészét teszi ki a pusztán véletlen révén keletkező szórásnégyzetnek. A szakirodalom gyakran a nevezőben 2pq-t szerepeltet, kifejezve, hogy a hibák felét terheli a népszámlálásra. A pq-t pedig a két összeirásbeli arányszámok átlagaként szerepelteti. A bruttó hibánál elmondottak értelmében számításainkban csak a népszámlálási arányszámokkal dolgoztunk, a kétszeres szorzó elhagyásával. Tekintettel ugyanis arra, hogy esetünkben az utóellenőrzést pontosabb felvételnek tekintjük, ez az eljárás látszik helyesebbnek, bár tudatában vagyunk, hogy ez is csak közelíti a valóságot. Az inkonzisztencia-index a népszámlálási adatok megbízhatóságára ad további mérőszámot, kisebb értéke nagyobb pontosságra enged következtetni. Abban az esetben, ha a mutatószámokat nemcsak általános tájékozódásra használjuk, hanem a népesség egészére óhajtjuk kivetíteni, még számításba veendő az utóellenőrzés mintavételes módja és az alkalmazott 1/4 %-os minta hibája, ill. megbízhatósági intervalluma is. H hl = b + c n b - c b - c a + b b - c n 102