1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. A felsőfokú végzettségűek demográfiai adatai (1976)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

mazottat a műszakiaknál és mezőgazdaságiaknál találjuk (akiknek egyötöde szakalkalmazott), irodai dolgozót a közgazdászoknál és a jogászoknál (14, ill. 13 %). Az egyes végzettségfajtákon belül már kevésbé tér el egymástól a férfiak és nők foglalkozási minőség szerinti összetétele. De igy is pl. a közgazdász végzettségű férfiak közel fele, a nők több mint egyharmada van irányitó beosztásban. A műszaki végzettségű férfiak egyötöde, a nők egynegyede szakalkalmazott; ugyanez a mezőgazdasági diplomásoknál 20, ill. 32 %. A jogászoknál a nők között találunk viszonylag több irányitó beosztásút, mint a férfiak között. A férfi jogászok között található a legtöbb fizikai dolgozó. Az aktiv kereső felsőfokú végzettségűek népgazdasági ági struktúráját vizsgálva szembetűnő, hogy viszonylag kisebb arányban találjuk az adott végzettségi csoport képviselőit abban a népgazdasági ágban, amelyre vonatkozóan azt "uralkodónak" tekintenénk. így pl. a műszaki végzettségűek 30 %-a nem az ipar, építőiparban tevékenykedik. A mezőgazdasági végzettségűek kevesebb, mint fele dolgozik a mezőgazdaságban. Leghomogénebb e tekintetben a pedagógiai és az egészségügyi végzettségűek köre. A közgazdászok és a jogászok szétszórtan dolgoznak a népgazdaság minden területén. A különböző fajta felsőfokú végzettségűek foglalkozási viszonyainak részletesebb vizsgálata bizonyos esetekben felhivja a figyelmet a képzési, de a munkaerő-foglalkoztatottsági, -minőségi és -kihasználási problémákra is. A műszaki végzettségűek kétharmada dolgozik műszaki irányitói - zömében mérnöki - munkakörben, egyhatoduk műszaki szakalkalmazott; többsége a termelés közvetlen irányitója. A műszaki végzettségűek 8 %-a azonban számviteli-irodai alkalmazott, akinek nincs szüksége a végzettségére. A mezőgazdasági végzettségű aktiv keresők több mint fele működik mezőgazdasági pályán, 14 %-uk műszaki jellegű munkakört tölt be. Közöttük is számottevő a számviteli-irodai dolgozók aránya (9 %), és 12-12 %-uk az oktatásban, ill. az államigazgatásban tevékenykedik. A pedagógus végzettséggel dolgozók háromnegyede oktató tevékenységet folytat, 6 %-uk számviteli-irodai munkát végez. Az egészségügyi végzettségűek háromnegyede orvosi, egyhatoda gyógyszerészi munkát végez; a fennmaradó 6 % oktató tevékenységet folytat. Az orvosok 4 %-a végez irodai-államigazgatási munkát. A kérdés másik vetülete az, hogy a különböző foglalkozási csoportokban milyen a felsőfokú szakember ellátottság. A szellemi foglalkozású aktiv keresők egyötöde rendelkezik felsőfokú tanintézeti végzettséggel. Ezen belül az egészségügyi irányítók mindegyike, a kulturális irányítók csaknem kilenctizede felsőfokú végzettségű. Közel azonos - mintegy háromötöd - a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a műszaki, illetve a mezőgazdasági irányítók körében. Viszonylag alacsony - kétötöd körüli a felsőfokú végzettséget szerezitek hányada a művészeti foglalkozásúak és az államigazgatási, gazdasági vezetők között. A foglalkozás és a végzettség összhangja az egészségügyi irányítók (orvosok, gyógyszerészek) körében természetesen teljes. Csaknem ugyanilyen mértékben egybevág a végzettség a foglalkozással a felsőfokon végzett mezőgazdászok esetében. Az államigazgatási, gazdasági vezetők 2. A felsőfokú 9