1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. A felsőfokú végzettségűek demográfiai adatai (1976)
I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE
közül felsőfokú végzettséget szerzettek közel fele állam- és jogtudományi, egynegyede közgazdasági végzettségű. A felsőfokú végzettségű kulturális irányitók több mint háromnegyede pedagógiai végzettségű. A művészek és népművelési foglalkozásúak fele művészeti, egyharmada pedagógiai végzettségű. A vezető beosztást betöltők közel kétharmada, a szakalkalmazottaknak csupán 8 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ezen belül azonban a tanitók, óvónők és az államigazgatási, tanácsi előadók egyaránt egynegyede felsőfokú végzettségű, ugyanakkor a számviteli, kereskedelmi szakalkalmazottak közül csupán minden huszadik. A felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak közül foglalkozásának megfelelő végzettséggel rendelkezik a kulturális szakalkalmazottak és a mezőgazdasági technikusok kilenctizede, a technikusok, művezetők és egyéb műszaki szakalkalmazottak kétharmada, A szellemi foglalkozású aktiv keresők közül a felsőfokú végzettségűek aránya a férfiaknál 29, a nőknél 12 %. Ezen belül az irányitók körében a felsőfokú végzettek hányada a nők között magasabb, mint a férfiaknál. Ugyancsak számottevőbb a foglalkozásuknak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a legtöbb foglalkozási főcsoportban a nők esetében, mint a férfiak közül. TERÜLETI MEGOSZLÁS A felsőfokú végzettségűek városi koncentrációja igen nagyfokú. Ez általában a munkalehetőségek, ezen belül is még fokozottabb mértékben az értelmiségi pályáknak a városokhoz kötődésével magyarázható. A felsőfokú végzettek 44 %-a, 133 ezer fő, a fővárosban tömörül. Ez az arány több mint kétszerese Budapest népességi súlyának. A vidéki városokban él a felsőfokú végzettségűek egyharmada, mintegy 102 ezer fő, és alig több mint egyötöde a községekben. Leginkább főváros-centrikus - a művészeti végzettségűek után, akiknek négyötöde budapesti lakos - a közgazdászok területi elhelyezkedése, közülük csupán minden kilencedik lakik községekben, kétharmaduk Budapesten, csaknem egynegyedük a vidéki városok valamelyikében. Egyedül a mezőgazdasági végzettségűek között vannak relativ többségben a községekben élők; 43 %-uk nem városlakó. Viszonylag egyenletes a településtipusok közötti megoszlás az egyéb, továbbá a pedagógiai végzettségűek esetében. A műszaki, valamint az állam- és jogtudományi végzettségűek egyaránt kilenctizede városlakó, ezen belül az előbbiek háromötöde, az utóbbiak fele tömörül Budapesten. Az egészségügyi oklevéllel vagy végbizonyítvánnyal rendelkezők körében a fővárosban lakók aránya meghaladja, a többi városban élőké pedig megközelíti a kétötödöt. Bár összességében a felsőfokú végzettségűek területi megoszlása nemenként azonos, a végzettségtől függően nagyon jelentős eltérések mutatkoznak. A pedagógiai végzettségűek kivételével valamennyi végzettségfajtánál a községben élők aránya a nők közül jóval alacsonyabb, mint a férfiak közül. Az elmondottak természetesen tükröződnek az egyes településtípusok értelmiségének szakmai összetételében, illetve ennek különbözőségében is. A pedagógiai végzettségűek Budapesten csupán egynegyedét, a községekben viszont több mint kétötödét alkotják a felsőfokú végzetteknek, a vidéki városokban képviselt sulyuk megfelel az országos átlagnak. A műszaki végzettségűek aránya Budapesten 30, a községekben mindössze 10 %. 10